Oligarchák bálja

A németországi Fekete-erdőben, harminc kilométerre a Duna forrásától ma titkos vacsorát szerveznek a bolgár milliárdosok számára a Palmenwald hotelkomplexumban. Meghívást kapott Bojkó Boriszov miniszterelnök is. A Baden-Württemberg tartományban sorra kerülő hivatalos látogatását megszakítva Cvetelina Boriszlavovával nyitja meg a lánc legújabb szállodáját.

2010. 05. 26. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Titkos vacsorán vesznek részt bolgár milliárdosok – értesült a bolgár Razkritia újság. A bolgár kormányfő mellett szállodatulajdonosként meghívást kapott élettársa, Cvetelina Boriszlavova. A meghívottak között még ott lesz Bulgária leggazdagabb milliárdosnője, Petia Szlavova szállodalánc-tulajdonos.
Arra a kérdésre, hogy vannak-e Bulgáriában oligarchák, a Skandalno újság a maga stílusában válaszolt. Miközben a köztársasági elnök és a kormányfő egymástól várnak listákat és bizonyítékokat, mindenki tudja, hogy vannak: „Bulgáriában még a kutyák is tudják, kik azok.” A többi volt szocialista országhoz hasonlóan a balkáni országban is az oligarchák többsége a régi kommunista elit vagy a titkosszolgálatok dolgozóinak leszármazottaiból alakult ki. Kialakulásuk a jelcini forgatókönyvet idézi, lényegében az orosz oligarchák kicsinyített másai. Hivalkodó társadalmi életet élnek, érdekeltségeik vannak a sport és a média terén, szinte előírás számukra, hogy híres énekesnőket tartsanak szeretőként.
Ma Bulgáriában ezer családnak van nagy vagyona. Középosztály gyakorlatilag nem létezik. Az oligarchák létrejötte három eredeti tőkefelhalmozási korszakhoz kapcsolódik. Az első a bolgár rendszerváltás után volt, amikor „vörös bőröndökben” cipelték az akkori pártkáderek között szétosztott több mint hárommilliárd dollárnyi állami vagyont. Útravalóul a következőket mondták nekik: üzletelj, fektess be, és valamikor majd visszafizeted a pénzt. Egy részüknek nem sikerült kapitalistává válni, másoknak igen. Akiknek nem sikerült, vagy azokat, akik nem akartak később elszámolni a kapott pénzzel, tönkretették vagy lelőtték. A második hullám a privatizáció volt, amikor az állami vállalatok 90 százalékát offshore cégek vásárolták fel. Nagy részüket a „vörös bőröndök” pénzéből fizették. A harmadik vagyonszerzési hullám a 90-es évek közepén a bankcsődök időszaka volt, amikor a szocialistákhoz közel álló üzleti körök fedezetlen hitelek tömkelegét vették fel és nem fizették vissza. Gyakorlatilag szétraboltak 35 milliárd dollárnyi értékű állami fizetőeszközt, 16 bank jelentett csődöt. Ennek a vagyonosodásnak az IMF fellépése vetett véget, de azóta sincs felelősük ezeknek az ügyeknek. Az oligarchák felelőssége nehezen bizonyítható. Egyrészt azért, mert markukban tartják a bíróságokat, másrészt minden törvényt úgy alkottak meg, hogy legyen benne olyan kitétel, amely alapján adott esetben felmenthetik őket. Bulgária az EU legszegényebb országa, ennek ellenére hazánk leggazdagabb üzletembere, Demján Sándor lemaradna a három leggazdagabb bolgártól.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.