Tartusz városában 1971 óta van szovjet–orosz katonai jelenlét, de a mostani, nagyarányú orosz katonai fejlesztés csak 2008-ban kezdődött meg. Néhány hete, április 14-én helyi szinten nagy ünnepség keretében fogadták a felújított tartuszi bázison az orosz flotta zászlóshajóját, az atommeghajtású Nagy Péter cirkálót. Szergej Kirpicsenko, Oroszország damaszkuszi nagykövete arról beszélt, a Nagy Péter érkezése „szimbolikus lépés”, és az eddig is szoros kapcsolatok a két ország között tovább fognak erősödni minden téren. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség 2009-ben arról számolt be, hogy a tartuszi támaszpontot a kalózok elleni harcra készítik fel, és számos orosz hadihajó most is a szomáliai partok mentén őrzi a kereskedelmihajóforgalmat.
Moszkva állítólag Tartusz mellett a kicsit északabbra fekvő Latakija bázisát is modernizálni akarja, s itt, a szíriai tengerparton rendeznék be a földközi-tengeri orosz flotta állandó bázisát. A megállapodás értelmében az oroszok a szíriai haditengerészetet is kiképeznék. Orosz híradások szerint a tartuszi bázis jelentősen növelné az orosz katonai jelenlétet a régióban, minthogy hadihajói napok alatt el tudnák onnan érni Gibraltárt és az Atlanti-óceánt, illetve a Vörös-tengert a Szuezi-csatornán keresztül. Korábban Moszkva a Jemenhez tartozó Szokotra szigeten vagy a líbiai Tripoliban is elképzelhetőnek tartotta a flotta bázisának felépítését, de végül a szíriai lehetőség mellett döntöttek.
Közben az orosz felsőház is ratifikálta az ukrán–orosz flottaszerződést, amelynek értelmében az orosz fekete-tengeri flotta 2042-ig használhatja a Krím-félszigeten lévő szevasztopoli haditengerészeti támaszpontot. A felsőházi jóváhagyás a ratifikációs folyamat utolsó lépése volt. Kedden a duma (az orosz képviselőház) és az ukrán parlament képviselői is megszavazták a szerződés ratifikálását.
Egyértelműen vezet a Fidesz a többi párt előtt