Újabb, 14,5 milliárd eurós részletet kap az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelkeretéből Görögország – közölték hétfőn athéni pénzügyminisztériumi források. Május 19-én 9 milliárd eurónyi görög állampapír jár le, a piacokról azonban Athén nem tud forrást szerezni. A hitelkeret sürgős megnyitását ezért kéri az euróövezeti tagország.
Nemcsak Görögország, de egész Európa hitelre szorul. A Fitch Ratings szerint körülbelül 2200 milliárd euró (több mint 600 ezermilliárd forint) új kölcsönt kell felvenniük a nagy deficitek és a már meglévő adósságok finanszírozására az európai gazdaságoknak. A hitelminősítő szerint ez valamivel nagyobb hiteligény, mint a tavalyi, amikor évtizedek óta nem látott mennyiségű új adósságot bocsátottak ki az európai országok. A Fitch szerint jóllehet a Nemzetközi Valutaalap, az euróövezeti jegybank (EKB) és az EU által összerakott stabilizációs csomag mérsékelni fogja az euróövezeti államadósok sérülékenységét a „bizalmi sokkoktól” és a szélsőséges piaci kilengésektől, a befektetői bizalom mindaddig törékeny marad, amíg a piac nem lát érdemi konszolidációs lépéseket az európai kormányok – köztük az új brit kormány – részéről, és amíg a gazdasági kilábalás nem válik biztossá.
Az adósságpiaci szereplők 70 százaléka véli úgy, hogy jelenleg az államadósok néznek szembe a legnagyobb refinanszírozási kihívásokkal. David Riley, a Fitch Ratings szuverén adósbesorolásokért felelős vezérigazgatója a felméréshez fűzött kommentárjában megjegyezte: a globális pénzügyi válság mélypontján a szuverén adósoknak kedvezett a befektetői menekülés a biztonságos konstrukciók felé, a befektetők azonban most már az egyes kormányok rekordösszegű hitelfelvételeit tekintik a piaci stabilitás és a gazdasági kilábalás legfőbb kockázati tényezőjének. A jövőbeni befektetési döntésekre vonatkozó kérdésre a befektetők 46 százaléka válaszolta azt, hogy az államadósságot tartja a legkevésbé vonzó befektetési konstrukciónak.
A stabilizációs programmal szembeni piaci bizalomhiányra más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének szintén hétfőn kiadott helyzetértékelése kiemeli, hogy a kockázatosabbnak tekintett piacok a stabilizációs csomag május 9-i bejelentése és a múlt hét utolsó kereskedési napja között az április közepén indult eladási hullám árfolyamveszteségeinek kevesebb mint a felét nyerték vissza. A JP Morgan által a különböző befektetési kategóriák árfolyamindexeiből kalkulált kimutatás szerint az európai piacok a veszteségek 45 százalékát dolgozták le múlt péntekig, az amerikai piacok azonban csak 33 százalékot hoztak be.
Szorosabb felügyelet. Új szabálytervezetet készít a származékos pénzügyi termékek kereskedelmének hatékonyabb áttekintésére a belső piac és a pénzügyi szolgáltatások uniós biztosa. Michel Barnier hétfői sajtóértekezletén elmondta: az új szabályok büntetnék a nagyrészt szabályozatlan származékos kereskedelemben a piaci visszaélést. Barnier azt is közölte, hogy külön tervezetet készít elő a CDS-ek – vagyis az államadósság-törlesztési kockázat fedezetére kínált hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps) – piacának szabályozására. Az európai vezetők általános vélekedése szerint a görög CDS-árazások spekulatív hátterű mozgása nagymértékben növelte a nyomást az amúgy is sebezhető Görögországra.
origo.hu
Hamarosan meglepetésinterjúval jelentkezik a miniszterelnök!
