Pénzügyi segítség mellé őszinteség

Már tájékoztattuk a Fideszt, hogy az idén legalább 65 milliárd forintos többletforrást kell biztosítani a fekvőbeteg-ellátó intézményeknek – nyilatkozta lapunknak Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség új elnöke, aki elmondta azt is, válasz még nem érkezett a leendő kormánypárttól. A lapunk által megkérdezett kórházigazgatók az egészségügy következő irányítóival szembeni elvárásként fogalmazták meg többek között, hogy a döntések előkészítésénél vegyék végre figyelembe a szakma javaslatait.

Harmat György, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója: Azt várom, hogy a döntések előtt legyenek valódi egyeztetések, s vegyék is figyelembe a szakmai javaslatokat. Remélem továbbá, hogy a gyermekgyógyászatban megszüntetik az úgynevezett teljesítményvolumen-korlátot, s minden elvégzett beavatkozást kifizet majd az egészségbiztosító. Ez ugyanis speciális terület, az ellátások jelentős része nem előre tervezett. Szükség lenne arra is, hogy néhány védőoltást – például a pneumococcus ellenit – szélesebb körben biztosítsák a gyermekeknek. Erősíteni kell a fogászati és a szemészeti prevenciót, valamint változtatni kell az újszülött- és csecsemőkori hallásvizsgálatokon is.

Offner Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója: Elsősorban szemléletbeli változást remélek, olyan döntéseket, amelyeket az mozgat, hogy életet, egészséget adjon ennek a súlyosan beteg nemzetnek. Komplex látásmódú politikát várok, mert égbekiáltók a problémák. A kardiológiában meg kell szüntetni a volumenkorlátot, hiszen ez a legsúlyosabb népegészségügyi probléma, nem korlátozhatjuk az ellátást. A szívgyógyászatban az utóbbi időben robbanásszerű fejlődés ment végbe, amit követni kell. Új ellátástípusokat kell általánosan engedélyezni, például a műszíves kezelést.

Fülöp Rudolf, a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet főigazgatója: Békét és nyugalmat várok. Ehhez persze alapvetően az kell, hogy a kórházszövetség által minimálisan szükségesnek tartott 65 milliárd forintot mielőbb megkapja az ágazat. És ez az összeg még mindig csak az utóbbi években kivont források egy részének visszapótlása lenne. A kormánynak úgy kell működnie, hogy az eddigi bizalmatlanságot felválthassa a bizalom. Számos olyan intézkedést kell meghozni, amely nem igényel anyagi forrást, így például csökkenteni kell a bürokráciát. Mielőbb el kell kezdeni a jelenlegi struktúra elemzését és átalakítását. S a döntések meghozatalánál végre valóban figyelembe kell venni a szakma javaslatait.

Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója: Világos beszédet várok, hogy végre ne beszéljenek el egymás mellett a szakma képviselői és a döntéshozók. Szeretnénk, ha a kórházszövetség a súlyának megfelelően részt vehetne a döntések előkészítésében. Gyors megoldásra nem számítok, de az előkészítést mielőbb el kell kezdeni. Már összegezzük a problémákat, hogy az első tárgyaláson pontos tájékoztatást adhassunk az új kormánynak. Reméljük, hogy végre megvalósul a szektorsemleges finanszírozás is, mert az utóbbi időben rengeteg hátrány érte az egyházi intézményeket.

– Mit remél az új kormánytól?
– Ilyenkor a pénzt szokták elsőként említeni. De most nem ez a legfontosabb, hanem a jelenlegi válsághelyzettel való szembenézés, amiből csak egy középhosszú távú egészségügyi stratégia megvalósításával lehet kilábalni. Ennek kidolgozásában a kórházszövetség szeretne aktívan közreműködni. Emellett persze szükség van akut válságkezelésre, amihez pénz kell. A tavalyi évhez hasonlóan idén is többletforrásra van szükség, minimálisan 65 milliárd forintra. Emellett őszinteséget is remélek.
– Nem lesz ez rossz belépő az új kormánynál?
– Folytattunk már tárgyalásokat a leendő kormánypárttal, tájékoztatást adtunk a jelenlegi helyzetről. Ígéretet persze nem kaptunk, hiszen egyelőre nem tudják pontosan, milyen a pénzügyi helyzet.
– Mi történik, ha nem lesz többletforrás?
– Ha nincs többletforrás, akkor deklarálni kell, hogy ennyi pénzből, ezzel a szolgáltatási csomaggal nem lehet fenntartani az ellátórendszer jelenlegi struktúráját.
– Ugyanazokkal az eszközökkel küzdenek majd a pluszpénzért, mint tavaly év végén, amikor a zöld zászlók mellett az éhségsztrájk lehetőségét is felvetették?
– Kezdetben mindenkiről a legjobbat feltételezzük, reméljük, hogy nagy szakértelemmel és kellő empátiával állnak majd a kérdéshez. Készek vagyunk az együttműködésre, de a jövőben sem vagyunk hajlandók asszisztálni az egészségügyi ellátórendszer további szétzilálásához.
– Noha az utóbbi időben többször is bírálta a szocialista kormány intézkedéseit, mégsem lehet elfelejteni, hogy ennek az érának a minisztere volt. Nem gondolja, hogy ez hátráltatja majd az együttműködést a Fidesz-kormánnyal?
– Nem hiszem. Bár valóban szocialista egészségügyi miniszter voltam, eddig sem tapasztaltam, hogy hátrány érne emiatt. Remélem, az egyeztetés szakmai alapon zajlik majd.
– Milyen azonnali intézkedésekre van szükség az egészségügyben?
– Az elvileg júliustól hatályba lépő minimumfeltételeken változtatni kell, hiszen azokat egyes szakterületeken az intézmények túlnyomó többsége nem tudja teljesíteni. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kell ilyen szabályrendszer, de a realitásokhoz kell igazodnia. Foglalkozni kell továbbá a rezidensekre vonatkozó és az ápolók kompetenciáit szabályozó rendelkezésekkel is. Továbbá az úgynevezett korbácsrendeletet is felül kell vizsgálni, ez az, ami bünteti az orvosokat, illetve az intézményeket, ha az országos átlagnál több tb-támogatást használnak fel a betegeiknek felírt orvosságokhoz.