Vendégszöveg vagy plágium? A posztmodern alkotói szabadság egyik eszköze, vagy a szöveglopás szofisztikált alesete? Erről vitatkozik Esterházy Péter precedensértékű ügye óta az irodalmi közvélemény egységes következtetés nélkül; a Harmonia Caelestist érintő plágiumvádakról a Magyar Szabadalmi Hivatal szerzői jogi osztálya szerint is kizárólag bíróság mondhat ítéletet.
Április elején lapunk is beszámolt a Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban kirobbant botrányokról, melyek Esterházy Péter Harmonia Caelestisben alkalmazott írói technikája miatt indultak. Sigfrid Gauch német író szerint Esterházy főművének tartott regényébe lényegében egy egész fejezetet emelt át tőle, mégpedig az 1979-ben németül megjelent Vaterspuren (Apa-nyomok) című művéből.
Gauch azt is kifogásolta, hogy a mű fordítója, Mora Terézia Esterházy regényének németre fordítása során még annyit sem tett meg, hogy az átemelt fejezet magyar változatát ültette volna át németre. Ehelyett szó szerint bemásolta a fordításba az eredeti német szöveget. Az ügy kapcsán kiderült, hogy Esterházyt az Amerikai Egyesült Államokban is plágiummal vádolja több író, szintén az apa archetípusát dekonstruáló regénye és az abba átemelt „vendégszövegek” miatt. Egy másik érintett, Josef Haslinger német író az ügy kapcsán a minimális erkölcsi követelmény megsértését hangsúlyozta: Esterházy állítólag egyik esetben sem tüntette fel az átemelt szövegek szerzőjét.
Áprilisban több cikk is foglalkozott az esettel, és egy német talkshow-ban Esterházy Pétert is megkérdezték a történtekről. Nyilatkozata szerint nem történt jogsértés, mindössze annyi, hogy az általa más szerzők műveiből kiválasztott vendégszövegeket új kontextusba helyezte, így önálló alkotást hozott létre. Élt a posztmodern bevett eszközével: azzal dolgozott, amit talált. A szövegeket megmunkálta, s így rakta egyiket a másikra. A ház felépült, a téglákért azonban a Süddeutsche Zeitung irodalomkritikusa szerint illett volna fizetni. Lothar Müller úgy véli, a Harmonia Caelestisben hosszabb passzusokkal szereplő írók joggal tarthatnak igényt arányos részre Esterházy családregényének bevételeiből. Feltéve, hogy a plágiumvádak igaznak bizonyulnak.
A Magyar Szabadalmi Hivatal szerzői jogi szakértő testületének gyakorlatában több plágiumper is volt már, ezek azonban döntően nem a szépirodalom, hanem a szakirodalom műfajába tartoznak. A magyar szerzői jog hallgatólagos gyakorlata szerint egy műnek legfeljebb tíz százaléka idézhető, törvényi korlát azonban nincs, ahogy zeneművek és filmek esetében sincs percekhez kötve az idézhető mennyiség. A vendégszöveg fogalmát viszont a magyar szabályozás is ismeri. Egy mű részletét a forrás és a szerző megjelölésével bárki idézheti, de csak az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben, az eredetihez híven.
Annak megítélése, hogy a konkrét esetben engedély nélküli átdolgozás történt-e, vagy Esterházy más írók szövegeinek „új kontextusba helyezésével” új szerzői művet hozott létre, s így a plágiumvádak alaptalanok, még a szerzői jogi kérdésekben szakértői állásfoglalásra hivatott testület szerint is kétséges.
Kopirájt. Az OSA Archívum Kopirájt kiállítása feltárja a szerzői jog és a szomszédos jogok koncepcióját, történetét, fejlődését és a hétköznapokra gyakorolt hatását. A copyright lényege az interaktív kiállítás üzenete szerint a felhasználók és az újrafelhasználók közötti egyensúly, amely napjainkban megbomlott a jogtulajdonosok javára. Az alkotók tisztelete mellett a kiállítás hangsúlyozza a tájékoztató, oktatási és tudományos munkákhoz való hozzáférés fontosságát. A Kopirájt május 19-ig látogatható.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
