Az ősi civilizációnk óta szorosan kötődtünk Afrikához, s ez így van ma is. Különleges geopolitikai helyzetéből fakadóan Egyiptom hatott a különböző kultúrákra, és ők is hatottak ránk. A mai Egyiptom így alakult ki, nézze meg a dél-egyiptomi falvak lakóit vagy az arab többségű szudániakat! Igen, arabok vagyunk, de afrikaiak is – mondta Ali al-Hefni. Rámutatott: hazája a múlt század közepétől kezdve támogatta a különböző afrikai országok függetlenségért vívott harcát, s ezt a fontos szerepet egészen addig betöltötték, amíg végül a dél-afrikai apartheidrendszertől is sikerült megszabadulni 1994-ben. Akkor épp Egyiptom volt az Afrikai Egységszervezet – a mai Afrikai Unió – elnöke.
A nagykövet elmondta, az Afrika-napot minden évben megtartják, hogy „mindenki lássa, miről is szól ez a csodálatos földrész”. Aláhúzta, hogy nincs különbségtétel északi és szub-szaharai országok között, mindannyian büszkék saját afrikai kultúrájukra. Az eseményen minden itteni nagykövetség megmutatja saját táncait, zenéit, szokásait, ételeit, jellegzetes ruháit, az ország csodáit. Ali al-Hefni azt mondta, szeretnék, ha a magyarok még közelebb kerülnének hozzájuk, mert Afrika nemcsak szép, de fontos is. Onnan jön az energia, az összes nyersanyag, valamint „rengeteg minden, amelyet bemutatunk május 26-án”. A nagykövet aláhúzta, diplomáciailag is fel akarják hívni magukra a figyelmet, hiszen bármennyire is előnyt élvez Magyarország számára mondjuk a Nyugat-Balkán vagy az Egyesült Államok, tudják, milyen régóta működik együtt Budapest Afrikával. Csak egy példa: két évvel ezelőtt emlékeztünk meg Egyiptomban az első ottani magyar ásatás 102. évfordulójáról.
Nyilvánvaló az is, hogy Magyarország jövő januártól kezdve az Európai Unió soros elnökeként fél évig reflektorfényben lesz, az előkészítő tárgyalások már régóta folynak a nagykövet szerint Egyiptom és Magyarország között. Ez idő alatt Kairó egyiptomi kulturális hetet készül szervezni Magyarországon, kiállításokkal, tánccsoportokkal és egy szimfonikus zenekar részvételével. Ezek nem csak Budapesten jelennek meg, az egész országnak meg akarják mutatni a régi és mai egyiptomi kultúrát.
Gízában, a piramisok tövénél kapott helyet az a múzeum, amely a világ legnagyobb és legmodernebb ilyen létesítménye lesz. Az új kiállítóhelyen az egyiptológia eredményeit fogják bemutatni, de nem ürítik ki a jelenlegi, elképesztően gazdag Kairói Múzeumot, amelynek a raktáraiban már nem férnek el a kincsek. Hasonló kulturális törekvés volt az alexandriai könyvtár újjáépítése, amely ma már fogadja a látogatókat. Régi kérdés ugyanakkor, hogy láthatjuk-e Nefertiti szobrát az új múzeumban. A befolyásos diplomata szerint sok olyan tárgyi emlék van világszerte, amelyek az egyiptomi kultúra számára rendkívül becsesek, s amelyeknek a természetes helye Egyiptomban volna, mindazonáltal nem céljuk, hogy az összes egyiptomi kulturális kincset visszaszerezzék, hiszen ezek az ország legjobb „nagykövetei”. Nefertiti, az írnok szobra vagy a Rosetti-kő bármikor helyet kapna az új múzeumban, ezek hazaszállításáig azonban még hosszú tárgyalásokra lesz szükség.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
