Belgium szétesését hozhatja a választás

Európa térképe már most jobban hasonlít a XVII. századira, mint a húsz évvel ezelőttire – mondta Nicolette Pascou brüsszeli egyetemista lapunknak, aki igen nagy esélyt jósol annak, hogy a holnapi belgiumi választások eredményeként az 1830-ban létrejött Belgium szétesik. A kormány nélkül álló és mélyen megosztott Belgium július 1-jétől veszi át a súlyos válsággal küzdő Európai Unió irányítását. Ha átveszi, azaz megalakul addigra a kormány.

Annyi nagyon valószínűnek látszik már most, hogy – ha hinni lehet a felméréseknek – a választások nem teszik könnyebbé az amúgy is bonyolult helyzetet, ugyanis a szakadást követelő pártok igen jó eredményt érhetnek el. A belgiumi instabilitás nem igazán jó jel, amikor az uniónak a pénzügyi válsággal, a költségvetési nehézségekkel és az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kell megbirkóznia, ugyanis ehhez szilárd vezetésre van szükség.
Egy csütörtökön közzétett közvélemény-kutatás eredményei szerint a flamand függetlenségért küzdő N-VA a szavazatok 25 százalékát is bezsebelheti. A némileg visszafogottabb, de Flandria igen erős autonómiáját követelő Flamand Új Szövetség Pártja pedig a szavazatoknak ennél valamivel kisebb, 24,4 százalékos arányára számíthat. Yves Leterme jelenlegi kereszténydemokrata miniszterelnök pártja viszont kénytelen lenne megelégedni a voksok 19,4 százalékával. Ezzel szemben a francia anyanyelvű Vallóniában, a királyság déli részében a felmérések szerint a szocialista párt 34,2 százalékkal vezet a 20,4 százalékon álló liberálisokkal, a 18,4 százalékon álló zöldekkel és a 17,3 százalékra mért centrista párttal szemben. A bizonytalanok száma azonban igen nagy.
A szenvedélyek az égig csapnak. A francia anyanyelvűek szerint a flamandok „nyelvi terrort” alkalmaznak, és még Belgium saját polgárainak is lehetetlenné teszik saját hazájukban az ingatlanvásárlást flamand területeken, ha nem bizonyítják flamand – holland anyanyelvű – gyökereiket. És ez vonatkozik azon Brüsszel környéki, igen tehetős elővárosokra is, ahol a francia anyanyelvűek erős többségben vannak. A flamandok pedig egy olyan házassághoz hasonlítják a belgiumi együttélést, amelyben az általuk keresett pénzt a kasszába semmit nem tevő – vallon – házastárs azt elherdálja.