Belgium szétesését hozhatja a választás

Európa térképe már most jobban hasonlít a XVII. századira, mint a húsz évvel ezelőttire – mondta Nicolette Pascou brüsszeli egyetemista lapunknak, aki igen nagy esélyt jósol annak, hogy a holnapi belgiumi választások eredményeként az 1830-ban létrejött Belgium szétesik. A kormány nélkül álló és mélyen megosztott Belgium július 1-jétől veszi át a súlyos válsággal küzdő Európai Unió irányítását. Ha átveszi, azaz megalakul addigra a kormány.

2010. 06. 21. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Annyi nagyon valószínűnek látszik már most, hogy – ha hinni lehet a felméréseknek – a választások nem teszik könnyebbé az amúgy is bonyolult helyzetet, ugyanis a szakadást követelő pártok igen jó eredményt érhetnek el. A belgiumi instabilitás nem igazán jó jel, amikor az uniónak a pénzügyi válsággal, a költségvetési nehézségekkel és az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kell megbirkóznia, ugyanis ehhez szilárd vezetésre van szükség.
Egy csütörtökön közzétett közvélemény-kutatás eredményei szerint a flamand függetlenségért küzdő N-VA a szavazatok 25 százalékát is bezsebelheti. A némileg visszafogottabb, de Flandria igen erős autonómiáját követelő Flamand Új Szövetség Pártja pedig a szavazatoknak ennél valamivel kisebb, 24,4 százalékos arányára számíthat. Yves Leterme jelenlegi kereszténydemokrata miniszterelnök pártja viszont kénytelen lenne megelégedni a voksok 19,4 százalékával. Ezzel szemben a francia anyanyelvű Vallóniában, a királyság déli részében a felmérések szerint a szocialista párt 34,2 százalékkal vezet a 20,4 százalékon álló liberálisokkal, a 18,4 százalékon álló zöldekkel és a 17,3 százalékra mért centrista párttal szemben. A bizonytalanok száma azonban igen nagy.
A szenvedélyek az égig csapnak. A francia anyanyelvűek szerint a flamandok „nyelvi terrort” alkalmaznak, és még Belgium saját polgárainak is lehetetlenné teszik saját hazájukban az ingatlanvásárlást flamand területeken, ha nem bizonyítják flamand – holland anyanyelvű – gyökereiket. És ez vonatkozik azon Brüsszel környéki, igen tehetős elővárosokra is, ahol a francia anyanyelvűek erős többségben vannak. A flamandok pedig egy olyan házassághoz hasonlítják a belgiumi együttélést, amelyben az általuk keresett pénzt a kasszába semmit nem tevő – vallon – házastárs azt elherdálja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.