Az új kutató-igazgató, Kovács Emőke elmondta lapunknak, hogy kis híján már fölépült a vadonatúj, korszerű könyvtár. Valószínűsíthetően 2011 januárjában adják át, a városi finanszírozásból épített, 1700 négyzetméter alapterületű bibliotékát előadóteremmel, helytörténeti kutatóval, hírlapolvasóval, külön gyerekrészleggel. A könyvbirodalom egyaránt megfelel a klasszikus és huszonegyedik századi olvasói igényeknek. Kovács Emőke addig a régi épületben tevékenykedik, de már elkezdte azokat a tartalmi profilbővítéseket, amelyek egy jól működő, mai modern könyvtárnál elmaradhatatlanul szükségesek. Legelső dolga volt elindítani a balatoni filmklubot, amely nagy sikert aratott.
– A mai világban hiába várjuk, hogy az olvasók maguktól jöjjenek a könyvtárba, nekünk kell fölkeresni őket – ismerte fel Kovács Emőke. Fölvette a kapcsolatot az összes helyi általános és középiskolával, ő maga tartott a középiskolásoknak rendhagyó történelemórákat, általános iskolákba is hívják: beszéljen Somogy és a Pannon-tenger történetéről. A felkéréseket örömmel vállalja, mert azt is tudja, hogy akik tizennégy éves koruk előtt rendszeres könyvtárlátogatókká válnak, valószínűleg felnőtt fejjel is olvasnak majd.
Nemcsak a jövőt, hanem a múltat is fontosnak tartja a történész-könyvtárigazgató ugyanis fölvette a kapcsolatot az élő szemtanúkkal, akik a két világháború közötti korszakról, egyáltalán Siófok múltjáról sokat tudtak, s mélyinterjúkat készített velük. Ezt a munkát nemcsak saját kutatásainak folytatásaként végzi, hanem azért, mert a könyvtárban Balázs Árpád polgármester egyetértésével regionális Balaton-kutató központot kíván létrehozni. Ennek célja, hogy összefogja a régióban dolgozó helytörténészek munkáját, ugyanakkor fórumot is szeretne teremteni e kiváló, önzetlen munkát végző kutatók számára. A hosszabb távú terv: digitalizálni szeretnék a balatoni kiadványokat, ami önmagában komoly anyagi ráfordítást igényel, de pályázatokkal, társadalmi összefogással mindez megvalósítható, sőt megvalósítandó, hiszen a Balaton mellékén élő emberekben komoly igény él a múlt megismerésére és a hagyományok átörökítésére. Ami az igazgatónő szerint különösen fontos lehet a jövő szempontjából: már most fogadókészség mutatkozik más balatoni városokban, településeken élőknél is, ezért kapcsolatot teremtett a fonyódi, a füredi, a tihanyi és a keszthelyi városvezetéssel, munkáját könnyíti, hogy jól ismeri az ott élő és dolgozó helytörténészeket, könyvtárosokat. – Eddig nem volt olyan kutatóhely, amely összehangolná, koordinálná a Balaton partján működő könyvtárak, múzeumok munkáját, reményeim szerint jövő ilyenkor már lesz – mondja a könyvtárigazgató.
Kovács Emőke kaposvári születésű, Somogy megyében élte le eddigi élete nagyobb felét, így szó szerint hazatért, ráadásul kedvenc, első számú kutatási területéhez, a Balatonhoz a szónak konkrét értelmében is a közvetlen közelébe került. S ami mindennél fontosabb, ugyanúgy kapcsolatban van a diákokkal, mint az egyetemen, de ez a nexus életközelibb, intenzívebb. A közelmúltban szervezett – a siófoki könyvtáros kollégák közreműködésével – például egy fürdőkultúráról szóló vetélkedőt, amelyen nagy örömmel és eredményesen szerepeltek a város középiskolás diákjai. A tudománytól kicsit sem szakad el, sőt az egészben az a legnagyobb kihívás, hogy hivatalból is foglalkoznia kell vele, de mivel a siófoki könyvtár közintézmény, általa sokkal több embert meg lehet szólítani, mint az egyetem zárt világában s közelebb vinni hozzájuk a történelmet és a nemzettudatot. Ez ma minden gondolkodó magyar ember első számú célja. Kifejezetten élvezi, hogy naponta találkozik emberekkel, akiket meg tud győzni arról, hogy olvassanak a Balatonról és a magyar történelemről szóló könyveket, cikkeket is. S ez kutatóként is inspirálja, három kötettel is elkészült. Megjelenés alatt van egy tanulmánykötete, amelyben a Balatonról szóló tanulmányok mellett szerepelnek Irányi Dániel politikai pályájáról (ez volt a doktori diszszertációjának témája), a Kádár-korszak filmcenzúrájáról, a budapesti mozikról szóló, lapokban már publikált dolgozatok. Szintén kötetbe rendezte publicisztikáinak gyűjteményét. S bár folytatni szeretné a balatoni történeti-irodalmi emlékek feldolgozását a huszadik századdal, először végére szeretne érni a múlt tanúival folytatott interjúkötetnek, fölelevenítve a pezsgő életet, ami a két világháború között Siófokon virágzott. Közben folytatja a levéltári kutatásokat, amelyek teljesebb képet adnak majd Siófok és a régió múltjáról.
Mutatjuk, hol kell előkészíteni a hólapátot, több centi hó is eshet