„Borkötvénnyel” a túlélésért

Szörnyű napra ébredt 2005. február 10-én az egri Gál család: a családfő, a minden túlzás nélkül világhírű borász Gál Tibor Dél-Afrikában halálos autóbalesetet szenvedett. A tragédiát követően derült ki, hogy özvegye és gyermekei megörökölték a borász korábban felvett banki és magánkölcsönökből származó adósságait. A félhivatalos hitel törlesztése ellehetetlenítette Gálékat, akik az adósság fejében átadták cégrészüket a hitelezőnek. Ám ekkor jött a feketeleves

Aki a világ legjobb borát készítette. Idősebb Gál Tibor pincészete 1993 óta működik, az egri borász volt a borvidéken az első, aki a hagyományok újjáélesztése mellett felismerte, hogy a talaj és az éghajlat hasonló Eger környékén és Burgundiában, így nagy hangsúlyt fektetett a burgundiai fajták telepítésére. 1998-ban az év borászának választották. Nemcsak Magyarországon, de külhonban is nagy hírnévre tett szert: a Tenuta d’Ornellaia Pincészet borászaként 1998-as cuvée-jét három évvel később a Wine Spectator magazin a világ Top 100 bora között is a legjobbnak ítélte. Az életét követelő gépkocsibaleset után, 2006-ban posztumusz az Olasz Köztársaság érdemrendjének lovagi keresztjével tüntették ki.

A GIA Kft.-ben harmadrészt tulajdonos idősebb Gál Tibor és egy olasz és egy német vállalkozás a borász 2005-ben bekövetkezett váratlan haláláig zökkenőmentesen vezette a céget. Gál Tibor a vállalkozás zavartalan működéséhez bankhiteleket vett fel, amelyeket számos külföldi pincészetnél vállalt munkájának honoráriumából gond nélkül törlesztett. Olykor azonban magánkölcsönökhöz is folyamodott, s halálakor hitelezői is megjelentek a hagyatéki tárgyaláson.
– Nemcsak a fényes, de a sötét oldalt is megörököltük apától – fogalmaz ifjabb Gál Tibor a család egri borkóstoltató pincéjében. A fiatal borász és családja a közjegyzőnél szembesült a tartozás nagyságával. A kölcsönző idős egri férfi sajtcetliket bemutatva próbálta bizonyítani az elhunyt tartozását. Gál Tiborné elismerte a tartozást, amely a közjegyző hitelesítésével legálissá vált.
A család ezt követően megpróbálta apránként törleszteni az „uzsorajellegű” kölcsönt, ám a néhány milliós tartozás így is gyorsan 180 millióra duzzadt. Az irdatlanra nőtt adósságból úgy próbált meg kimenekülni a család, hogy a GIA Kft.-ben tulajdonukat képező részt a tartozás fejében átadták a hitelezőnek. Korábban felajánlották a másik két tulajdonosnak is, de a külföldi partnerek elveszítették bizalmukat a korábban jól prosperáló céggel szemben. Így a kölcsönzőé lett a pincészet több pinceága, illetve a bennük tárolt borkészlet.
A család kálváriája azonban ezzel nem ért véget, mert a hitelező a teljes borkészletre igényt tartott, noha annak egy része a Gál család magántulajdona, s nem a GIA Kft.-é. Ugyan a cég és a család palackjait korábban vegyesen helyezték el a föld alatti járatokban, az immár a GIA egyik tulajdonosává vált kölcsönző elismerte, hogy a família tulajdonában maradnak pinceágak, eszközök és a borkészlet egy része. – Idén március 15-én azonban a hitelező leverette a lakatokat a pincék ajtajáról és kicseréltette a zárakat, biztonsági őrt állított a lejáratok elé, elzárt bennünket a borkészletünktől, ezer hektoliter palackozatlan bortól és 25 ezer üveg nedűtől – emlékszik Gál Tibor. Ám azt nem tudta – folytatja –, hogy a Gál Tibor nevet, a designt és a logót a családunk levédette, ezek nélkül a hordókban található bor jó, ha a tizedét éri. Amikor a volt hitelezőnk megpróbálta értékesíteni a bort, a kereskedők nem voltak hajlandók vásárolni tőle, kijelentették: Gál Tibor-bort csak Gál Tibortól, illetve a családtól vesznek. – Gondolom, a hitelező nem törődött bele a helyzetbe. Rá akarta kényszeríteni a családot a névhasználat átadására, persze hiába. Jelenleg is próbál a készlettől megszabadulni, kevés sikerrel, hiszen bort manapság egyébként sem könnyű értékesíteni, főleg nem márkajelzés nélkül – idézi fel a történteket ifjabb Gál Tibor.
– Ezzel a GIA is tönkremehet.
– Olyannyira, hogy a cég már felszámolás alatt áll, egykori kölcsönzőnk ugyanis elhitette az olasz fél honi képviselőjével, pénzt fektet a vállalkozásba, ám miután ezt elmulasztotta, arról próbálta meggyőzni a külföldi partnereket, mi tettük tönkre a céget. Ezt követően a két fél értelemszerűen kihátrált a vállalkozásból.
– Szomorú vége lett Gál Tibor örökségének…
– Eger jegyzője elismerte, hogy „valaki” jogtalanul vette birtokba a mi tulajdonunkban lévő pincéket a benne rejlő borkinccsel egyetemben. Az ügy a bíróságon folytatódik, mi a munkára koncentrálunk.
A borászat szerényebb feltételekkel, a korábbihoz képest feleakkora területen, 15 hektárnyi ültetvényen próbálja meg az újrakezdést. A két pinceág és évi 40 ezer palacknyi bor termeléséhez pénzre van szüksége a családnak, ezért Gál Zsombor egy hazánkban (még) egyedülálló előfinanszírozási formát talált ki. Az újjáalakult Gál Tibor Pincészet májusban elindította az úgynevezett borkötvényt, amely valójában egy késleltetett vásárlásról szóló szerződés. A borkötvény Gál Zsombor elmondása szerint egy alternatív tőkebevonás, amely csak elnevezésében kötvény, valójában egy kölcsönszerződés, amely lejáratkor nem pénzben, hanem borban törleszt.
A kötvény ára 100 ezer forint, amelyet a szerződés aláírásával a vásárló megfizet, s novembertől 150 ezer forint értékű bort vásárolhat a pincészettől. A borfajtákat a vásárló már a szerződéskor kiválaszthatja több fajtából, amelyeknek pincei ára 3-4000 forint között mozog. A kötvény tulajdonosa több neves pincészetnél (Takler, Szepsy, Gere) is kedvezményt kap, ha felmutatja a szerződést.
– A forrásbevonástól 10 millió forintot remélünk, amelyet az elvégzendő munkák és a hordókban pihenő boraink palackozásának finanszírozására, valamint a pincénk korszerűsítésére fordítanánk – ecseteli lelkesen Gál Zsombor.
Mivel már eddig megközelítőleg nyolcvan szerződést jegyeztek elő a leendő vásárlók, úgy látszik, az ötlet életképes, és minden nehézség ellenére sikerül a családnak folytatnia a nemes hagyományokat.