Harmincmillió magyar

Olyan író műveinek újrakiadására vállalkozott a Magyar Nyugat Könyvkiadó, akit a maga korában sokan népszerűbbnek tartottak még Kossuth Lajosnál is. A könyvműhely A legnagyobb bolond című regénnyel kezdte az 1842-től 1929-ig élt író, újságíró, színházigazgató, lapszerkesztő, főrendiházi tag Rákosi Jenő életművének sajtó alá rendezését. Az 1875-ben megalkotott, először 1881-ben megjelent könyv a szerző előszava szerint szép álom regénye, melyért egész életén át küzdött. „És ez az ábránd nem más, mint a magyarság eszméje, az ország megmagyarosítása volt.” Tette ezt a Pesti Napló rovatszerkesztőjeként, a Népszínház egyik alapítójaként, majd igazgatójaként, a Budapesti Hírlap főszerkesztőjeként és íróként is. Rákosi Jenő, e sváb származású, lélekben magyar hazafi azért munkálkodott, hogy a nemzet lélekszáma harmincmilliónyira növekedjék, s azért vált a kiegyezés támogatójává, hogy a nagy ügy érdekében mindenki magyarrá váljon a soknyelvű Pesten.
Ugyanezt cselekszi A legnagyobb bolond című regény német származású, magyarrá lett főszereplője, Csongor Béla, a lánglelkű politikus. A mű olvasmányos, gazdag, sokágú eseményfolyamban tárja elénk az 1849 utáni önkényuralom éveit. A pergő cselekményű regény középpontjában a nemzet jövőjéről lemondó, áleurópai katasztrofizmus és a haza megmentéséért, fölvirágoztatásáért küzdő keresztény szellemiség kibékíthetetlen küzdelme áll. A történet elején egy velejéig romlott, cinikus lény, a múlt embere halálát érezve még a bűnből, a hazátlanságból és az istentelenségből is kiábrándult, ezért tekintélyes vagyonát a magyarságért, a hitért, a szeretetért legerősebben munkálkodó magyarra, a jövő emberére, „a legnagyobb bolondra” hagyja. E címért sokan versengenek, a legesélyesebb a regény főszereplője, a nemzetért, a magyar nyelvért, a nemzeti irodalomért küszködő idealista, Csongor Béla. Ez a hős nagyszerű társaival együtt hajlandó a keresztény szeretet filozófiájának védernyője alatt összebékíteni és egyesíteni a forradalom és a kiegyezés, Kossuth, Széchenyi és Deák eszméit a nemzeti egység megvalósulásáért. A szerelmi és kalandregénybe illő izgalmas események során kis híján börtönbe kerül, magával Ferenc Józseffel is vitába keveredik, majd ő királyi felsége kegyelméből folytathatja nemzetmentő misszióját. A filozofikus és vadromantikus elemekből építkező, sodró lendületű, friss humorban is bővelkedő regény egyhuzamban elolvasható, feledtetve, hogy az író egy alapjában véve hagyományos regényben lépten-nyomon fittyet hány a hagyományos szerkesztés szabályainak.
Bár Rákosit lelkileg iszonyatosan megviselte a trianoni tragédia, haláláig küzdött mind a baloldaliság keresztény- és nemzetellenessége, mind a náci Németország egyre növekvő hatalma, a közelgő második világégés ellen. A kommunizmus és a szovjet megszállás éveiben Rákosi Jenő köztéri szobrát ledöntötték, a cenzúra még az emlékét is kitörölni igyekezett. Sajnos sikerrel. Talán a Franklin Társulat húszas évekbeli stílusára hajazó, kezdődő életműsorozat lassan újjáéleszti a harmincmilliós magyarságról álmodozó író népszerűségét.
(Rákosi Jenő válogatott művei, I. A legnagyobb bolond. Magyar Nyugat Könyvkiadó, Vasszilvágy, 2009. Ára: 2200 forint)