Négy év alatt Hatojama volt a negyedik olyan kormányfő, aki kevesebb mint egy évet töltött a legfontosabb végrehajtói pozíciójában, ám három elődjével szemben – akik nem tudtak mit kezdeni Koidzumi Dzsunicsiro örökségével – ő a korszakváltásba, a Japán Demokrata Párt (JDP) hatalomra kerülésébe bukott bele. Hatojama választási kampánya során azt ígérte, hogy Okinaváról elküldi az amerikai katonákat, ám végül a hadsereg mégis maradt a szubtrópusi japán szigeten. A bukott kormányfő emellett nem tudta megoldani a Liberális Demokrata Párt évtizedek alatt felépített korrupciós hálózatának leépítését, így ezek a kérdések Kan vállát nyomják majd.
Kan a japán hagyományokkal ellentétben nem örökölte a politikusi befolyást, nem tagja egyik politikuscsaládnak sem, s várhatóan a japánok is szívesebben veszik a „civil” megjelenését a legfontosabb poszton, mint a régi elitcsaládok gyermekeit, akik az elmúlt 14 év során egymást váltották a kormányfői székben. Azt azonban a japán elemzők kétlik, hogy Kan megváltoztatná a pártpolitizálást, s az is félő, hogy a JDP is elkezdi elődje hagyományos bukdácsolását, erőtlen miniszterelnökök kijelölését és azok állandó lemondását. A párt főtitkára, Ozava Icsiro is távozik posztjáról, ám az „árnyéksógun” valószínűleg továbbra is a JDP legbefolyásosabb személyisége marad. Hatojama semmit sem javított az ország helyzetén, a gazdaság pang, a munkanélküliség magas, a valaha 70 százalékos népszerűségű politikust ma csak 20 százalék támogatja.
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak