Nogales, Sonora és Nogales, Arizona között van egy óriási különbség. A kettő között húzódik az Egyesült Államokat és Mexikót egymástól elválasztó határ, innen halad észak felé a 19-es út Tucsonig, majd rátérve a 10-es főútra eljutunk Phoenixig, az állam fővárosáig. Az utat balra-jobbra indián rezervátumok és óriáskaktuszok szegélyezik, a szél meghökkentő alakokat formál a puha homokkőből. Phoenix mellett, a Keleti Völgyben (East Valley) van Mesa, a St. Louisnál is nagyobbra nőtt alvóváros. Iskoláiban a fehérek mellett nagyon kevés fekete diák tanul, néhány senkihez sem beszélő, hollófekete hajú indián, valamint rengeteg mexikói. A boltok kirakatában kicsiny tábla jelzi, hogy az eladók – természetesen – beszélnek spanyolul. Enélkül le is húzhatnák a rolót, hiszen a vásárlók nagy része egyáltalán nem ért angolul, sokszor még annyit sem, hogy „hello”. Mexikóból érkeztek vagy ők, vagy a szüleik, legálisan vagy az errefelé képzavarosnak ható zöldhatáron.
A gond ez utóbbival, az illegális bevándorlással van. A déli államokban leporolták a több évszázados emlékeket, és önkéntes milíciákkal próbálják megakadályozni a határon való átszökést, a gombamód szaporodó, törvényt és rendet követelő civil társaságok pedig politikai úton próbálják elérni az illegális bevándorlók hazatoloncolását. Az állam alapvetően republikánus jelöltekre szokott szavazni, így a mostani, demokrata időkben a Keleti Völgy inkább a távolságot tartja Washingtontól. „A szocialista kormányzat bevándorlási reformja nem a bevándorlásról szól, s nem is reform, hanem egy rút próbálkozás arra, hogy sikerüljön húszmillió illegálisan itt tartózkodó embernek állampolgárságot adni, akik így családjukat is magukkal hozva akár százmillióan is lehetnek, és a demokratákra szavaznak” – állítja Paul Revere, a Keleti Völgy TEA Party (teadélután) – mozgalmának alelnöke.
A TEA Party (amely a bostoni teadélutánra utal, emellett a Már Épp Eleget Adózott angol szavak kezdőbetűiből áll össze) a republikánusok konzervatív hátországa, a csillagos-sávos erények, a protestáns vallásosság, a büszkén mosolygó hatgyermekes anyák világa. A világszerte címlapokon közölt arizonai bevándorlási törvényt (amely alapján a rendőr személyesen köteles ellenőrizni az illegálisbevándorló-gyanús személyek státusát) a sivatagi állam lakói örömmel üdvözölték, s a TEA Party is elégedett az SB 1070-es kódjelű jogszabály elfogadásával. A beszédes nevű politikus (Paul Revere az amerikai függetlenségi háború legendás alakja volt) rengeteg adattal támasztja alá, hogy Arizona számára miért égető szükség az illegális bevándorlók kiűzése. „Ezek az emberek nem képzettek, nem is akarnak tanulni sem szakmát, sem a nyelvünket, s egyáltalán nem próbálkoznak beilleszkedni a kultúránkba” – mondta. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a belbiztonsági minisztérium felmérései szerint Phoenixben a gyilkosságért letartóztatott személyek 83 százaléka illegális bevándorló, a körözött bűnözők 75 százaléka is az Los Angelesben, Phoenixben és Albuquerque-ben. Revere rámutat, évente 380 ezer kisbaba születik amerikai földön illegális bevándorlók gyermekeként, akik „az alkotmány 14. kiegészítésének téves alkalmazása következtében automatikusan amerikai állampolgárságot kapnak”. A diákok egyhatoda illegálisan tartózkodik az országban, a nyelvtudás hiánya pedig azt eredményezi, hogy a tanórák felét a tolmácsok munkája viszi el, állítja Paul Revere. Ez így azonban nem teljesen igaz, az iskolai órák többségén a mexikói srácok főként egymás között pusmognak, nem árulva el, hogy egy mukkot sem értenek a táblára felírtakból vagy a tanár előadásából. Mivel az arizonai iskolákban nincsenek a dolgozatokban kifejtendő kérdések, csak tesztek, a felmérőket szerencsés esetben sikerülhet nyelvtudás nélkül is elégségesre (vagy akár jelesre is) megírni, s arra is sokszor van példa, hogy érettségit kap az angolul nem beszélő fiatal.
Az arizonai jogszabály óta több amerikai nagyváros tiltakozásul megszakította kereskedelmi kapcsolatait az állammal. Arizona hasonló helyzetben van most, mint a Dél-afrikai Köztársaság az apartheid idején, hiszen csak Los Angeles 52 millió dollár értékű szerződéscsomagot vizsgál felül, ha Phoenix nem változtat a jogszabályon. Arizonának is van válasza, Kalifornia ugyanis elektromos áramának és vizének 20-25 százalékát innen szerzi be, az elzárkózás így a napfényes államot is súlyosan érintené. Arizona persze panaszkodik, hiszen a kaliforniai állami intézmények szállodafoglalásainak lemondása néhány nap alatt több millió dolláros kárt okozott, amely főképp az alacsony keresetű, főként mexikói származású arizonaiakat sújtja, akik a turizmusból élnek.
A politika a sportba is beszivárgott, a napokban épp a Los Angeles Lakers és a Phoenix Suns kosárlabdacsapata küzd a nagydöntőbe jutásért. Az arizonai csapat tulajdonosa, Robert Sarver felháborítónak tartja a szóban forgó jogszabályt, így a társaság spanyol feliratú Los Suns-mezben játszott május ötödikén, Mexikó nemzeti ünnepén a San Antonio Spurs ellen. A csapat győzött, a legnagyobb sztár, Steve Nash pedig arról beszélt, büszke volt a Los Suns-mezre, amellyel kiállt a mexikói származású arizonaiak jogaiért. Pedig a híresen melegszívű kosaras nem is amerikai, hanem kanadai, ráadásul Johannesburgban született walesi anyától és angol apától a Brit Birodalom alapsémájának megfelelően.
Paul Revere ugyanakkor a fejét fogja: „Könyörgöm, ezek az emberek illegálisan lépik át a határt, megszegik a törvényt! És mégis minket bojkottálnak?”
origo.hu
Felállították az Ország Karácsonyfáját - képek
