Két katasztrófája van ma Magyarországnak: az árvíz és Kósa Lajos, illetve Szijjártó Péter megnyilvánulásai – adta meg az alaphangot Mesterházy Attila napirend előtti felszólalásában. A szocialista frakcióvezető szerint a két kormánypárti képviselő múlt heti, az ország gazdasági és pénzügyeit érintő kijelentései több ezer embernek és vállalatnak okoztak milliárdos károkat. A forint és a tőzsdeindex zuhanása miatt – úgy véli – távoznia kell a közéletből azoknak, akiknek szavai előidézték a bizalomvesztést. A honatya azt szeretné: a költségvetési, sőt a nemzetbiztonsági bizottság is üljön össze, mert nem zárható ki, hogy a forint elleni spekuláció része volt a fideszes politikusok nyilatkozata. Mesterházy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vezetőjét kéri arra, hogy vizsgálja meg, történt-e olyan pénz-, illetve tőkepiaci mozgás, ami tervszerűségre utalhat.
Hegedűs Tamás (Jobbik) szerint a Fidesz politikusainak kijelentései arra utalnak, hogy megszorítások lesznek, de az ország gazdasági helyzetéért az előző kormányt hibáztatta. Az LMP-s Scheiring Gábor egyszerűen böszmeségnek nevezte Kósa és Szijjártó kijelentéseit.
Kósa Lajos személyes érintettség okán kért szót, és azt mondta: nem az az ember a bajok okozója, aki kimondja az igazságot. A politikus az MSZP vezette kormányok felelősségét hangsúlyozta; újságírók előtt később arról beszélt, hogy ma már óvatosabban fogalmazna, hiszen a csőd mást jelent köznapi értelemben és mást a gazdaságban. Jelenleg, tette hozzá, abban az értelemben csődhelyzet van, hogy az állam számos területen, például az önkormányzatok törvényességi felügyelete kapcsán nem tudja ellátni feladatait. – Nem akartam senkinek semmilyen kárt okozni, ellenkezőleg, azt szeretném, ha az ország kikerülne a válságból – tette még hozzá.
Az ülésteremben Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt hangoztatta, hogy az ország iránti bizalomvesztést nem Kósa és Szijjártó nyilatkozatai okozták, hanem a korábbi kormányok tevékenysége. Kiemelte: a 2006-os költségvetést 4,8 százalékos hiánycéllal fogadta el a Ház, ami végül 9,8 százalék lett, ráadásul 2008-ban csak a 20 milliárd eurós nemzetközi hitel mentette meg az országot. – Mi ez, ha nem csőd? – kérdezte Cséfalvay. Az MSZP-s képviselők folyamatos zajongását és közbekiabálásait a kereszténydemokrata Harrach Péter unta meg először. A frakcióvezető azt mondta, az elmúlt évek tevékenysége után az illő hallgatást kellene választania az MSZP-nek. Mesterházy Attila felszólalását pedig úgy jellemezte: az olyan volt, mintha egy bukott diák akarna korrepetálni. Lázár János (Fidesz) azt emelte ki, hogy a parlament és az igazságszolgáltatás előtt is számot kell adniuk azoknak, akik felelősek az ország tönkretételéért. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője arra kérte a szocialistákat, hogy az elszámoltatás lezárultáig szerényebben viselkedjenek, hiszen „ennek az országnak nem érdeke, hogy az MSZP egy szélsőséges párt legyen”.
Tölgyessy: A piac nemet mondott. Hamar elillant az egyszerű gazdasági megoldás reménye, a világ pénzpiacai a múlt héten egyértelművé tették, hogy nem támogatják a magasabb eladósodottsági szintre és hitelből finanszírozott, adócsökkentésre épülő az új gazdaságpolitikát – mondta Tölgyessy Péter az MR1-Kossuth rádió tegnap reggeli műsorában. Az alkotmányjogász, egykori parlamenti képviselő hangsúlyozta, a kormány ezután nem tehet mást, mint hogy tartja magát a Bajnai-kabinet hiányadatához, amivel valószínűleg sikerült megállítania a forint és a hazai tőzsde zuhanását, de tovább szűkítette a mozgásterét. – A 3,8 százalékos hiány betartásának bejelentésétől fogva a Fidesz már nem a hiány eltúlzásában, hanem kisebbítésében érdekelt, és ha Orbán Viktor valóban nagyszabású társadalmi változásokat akar, a látványpolitika helyett már most vagy ősszel áldozatokat kell kérnie választóitól – hangsúlyozta az alkotmányjogász.
origo.hu
Orbán Viktor újabb jelentős béremelést hagyott jóvá, amely sokaknak okoz majd örömet
