Bővebb tájékoztatást kell adni a jövőben egyes termékekről – határozott az Európai Parlament, amelynek képviselői múlt héten úgy döntöttek, hogy a hűtőszekrényeken, mosógépeken és sütőkön ezután bővebb tájékoztatást kell közölni a készülék energiafogyasztásáról. Korábban az EP Áder János és Glattfelder Béla magyar néppárti képviselők több módosító javaslatát is elfogadta a méz- és méztermékek címkézéséről. Az indítványt a képviselők azért tették, mert egyre gyakoribbá vált, hogy a mézfeldolgozók az európai mézhez olcsóbb, de gyengébb minőségű, importált mézet kevernek. A címkén eddig csupán annyit kellett feltüntetni, hogy a méz az EU-ból és unión kívüli országokból származó méz keveréke, ami félrevezethette a fogyasztókat. A gyártók – a beszerzési költségek csökkentése érdekében – ugyanis sokszor Kínából származó mézet használnak, ami messze nem tiszta, ellentétben például az Argentínából származóval.
A gyakorlat miatt az olasz élelmiszer-ipari szövetség 2007-ben már panaszt tett az Európai Bizottságnál, ám ennek egészen mostanáig nem lett következménye. Mariann Fischer Boel uniós agrárbiztos most viszont a kezdeményezés mellé állt, sürgetve, hogy a mezőgazdasági termékeken lévő címkék tartalmazzák a termelési helyre vonatkozó adatot is. Gondok akadnak a vegyipari termékek címkézésénél is. A szocialista Herczog Edit nemrég azt tudakolt az Európai Bizottsághoz intézett kérdésében, hogy az EU tervezi-e a mosóporok összetételére vonatkozó hiányos szabályozás megváltoztatását. A képviselő annak nyomán fordult a bizottsághoz, hogy több mosóporra is panasz érkezett, mivel – mint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság egy korábbi vizsgálata ezt igazolta – majd minden második termék tíz százaléknál nagyobb mennyiségű konyhasót tartalmaz, sőt a nátrium-klorid aránya gyakorta meghaladja az ötven százalékot is. A magas konyhasó-koncentráció többnyire mérsékelt mosóanyag-tartalommal párosul, ami a termékek tisztító hatását is megkérdőjelezi.
Lapunk azzal a kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz, hogy nem tartja-e furcsának, hogy számos árun éppen a legfontosabb információt, vagyis az áru nevét nem tüntetik fel. Példaként említettük a fogkrémtubusokat, amelyeken több esetben éppen a termék neve nem található meg. Válaszában Fréderic Vincent bizottsági szóvivő lapunkhoz eljuttatta a kozmetikai termékek címkézésére vonatkozó, 1976-os irányelvet, amely részletesen felsorolja, mit kell tartalmaznia a címkének. A kötelező információk között „csak” a köznév nem szerepel.
Az Európai Parlamentben hamarosan szavaznak az élelmiszercímkékre vonatkozó szabályok módosításáról. Ennek értelmében a címkéknek az energiatartalomról, a tápanyagértékről és a származási országról is tájékoztatniuk kell a jövőben a vevőket.
origo.hu
Ma és holnap Budapestre figyel a világ
