Újrarajzolnák az unió térképét

Négy évvel ezelőtt a belga állami televízió, az RTBF álriportot közölt azt jelentve, hogy Flandria kikiáltotta függetlenségét. A francia adók megszakították műsoraikat, és két órán keresztül egész Belgium az élőnek mondott felvételeket nézte, amely ünneplő flamandokat mutatott, valamint az új határvonalat a francia és a holland nyelvű országrész között. Egyúttal Belgium megszűnéséről is beszámolt. A tévések állítása szerint tréfájukat vitaindítónak szánták, amelyet mindenki komolyan vett.
A belga választások eredménye azonban azt mutatja, hogy ez nem tréfadolog. A győztes flamand nacionalisták a belga állam lépésenként való felszámolását támogatják, amelyhez azonban nincs meg a kellő támogatottságuk. Francia oldalon ugyanis nem tartják általánosan jó ötletnek az ország szétválasztását, elsősorban gazdasági okokból, minthogy Flandria húzza az ország szekerét, a vallon közösség pedig szívesen veszi a szomszéd támogatását. A két közösség közti megosztottság azonban olyan mély, hogy Belgium szétválasztása lehetséges opcióként merül fel politikai beszélgetések során is.
Az államokhoz való ragaszkodás igen erős Európában, még az unión belül is, így a sokat emlegetett felosztás támogatói is azon gondolkodnak, vajon Flandria külön országként vagy Hollandia részeként működjön-e tovább. Az RTL4 holland tévé korábbi felmérése alapján a hollandok 77 százaléka támogatná Flandria hozzácsatolását az országhoz, a flamandok véleménye ugyanerről az ötletről 50,9 százalékban kedvező a Het Laatste Nieuws flamand lap szerint.
Vallónia jövője sokkal összetettebb, hiszen a flamandokkal ellentétben a francia ajkú belgák nem érzik magukat egységes nemzetnek, nagy részük inkább francia identitású. Vallónia keleti, németül beszélő része akár Németországhoz is csatlakozhatna, az erősen katolikus Namur tartomány a luxemburgi nagyhercegség részévé válhatna, a Liege központú fennmaradó két tartomány pedig Franciaországhoz tartozna a jövőben. A France Soir felmérése szerint ezt a franciák 66 százaléka támogatná is, a vallon lakosság többsége pedig inkább ezt választaná, mint a független államot. Brüsszel elméletileg szabad maradna, mint az Európai Unió és a NATO fővárosa, bár a vallon politikusok általában aggályosnak tartják, hogy a főleg francia ajkú Brüszszel Flandrián belül található, így korridort tartanak szükségesnek országuk és Brüsszel közé.