Drasztikusan romló érettségieredmények

A szakemberek megdöbbenésére idén sokkal rosszabbul sikerültek az érettségi vizsgák, mint tavaly – tudta meg lapunk. Úgy tűnik, bekövetkezett az, amitől sokan tartottak: a diákokat nem ösztönzi tanulásra a könnyebb vizsga, így lényegesen kevesebbet készülnek a matúrára, mint régebben.

Adómentesség a tanároknak. Visszaállítja a tanárok szakkönyvvásárlási támogatásának adómentességét a Fidesz. A pedagógusoknak mind a tanórák színesebbé tételéhez, mind a folyamatos fejlődéshez, új pedagógiai módszerek elsajátításához elengedhetetlenül szükséges a szakirodalom, ennek ellenére a Bajnai-kormány az idei válságköltségvetés részeként 14 ezer forintról 4 ezer forintra csökkentette a pedagógusok könyvvásárlásának támogatását. A szocialista kormány ráadásul meg is adóztatta a jövedelmet, amelynek következtében szinte semmi nem maradt a pénzből. A fideszes Szatmáry Kristóf az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának javaslatára most olyan törvénymódosítást nyújtott be a parlamentnek, amely idén január 1-jétől visszamenőleg újra adómentessé teszi a támogatást. – A jövőben a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható bevételnek minősül a szakkönyvvásárlási támogatás. Az előző kormány által hozott változtatás ugyanis olyan káoszt okozott, hogyha a tanárok számlával igazolták, és költségként elszámoltak a könyvvásárlást, akkor az adóév végén nem kérhettek munkáltatói adóelszámolást és nem választhatták az egyszerűsített bevallást sem, vagyis néhány ezer forint miatt valamennyien önadózóvá váltak volna, ami sokkal több procedúrával jár, és könyvelő alkalmazása esetén nagyon drága is – indokolta lapunknak a módosítás szükségességét Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság fideszes elnöke. (F. M.)

A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta idén fordult elő első alkalommal, hogy az előző évi adatokhoz képest több tárgyból is jelentősen romlottak az érettségi átlageredmények. A korábbi, nagyszerű eredményeket a középszintű vizsga túlságosan, sokszor nevetségesen könnyű voltával magyarázták a szakemberek. Idén sajnos bekövetkezett az, aminek veszélyére a lapunknak nyilatkozó szaktanárok régóta figyelmeztettek: a korábbinál jóval alacsonyabb követelményszint az évek alatt a gyerekek ellustulásához vezetett. Miután a diákok felismerték, hogy az érettségi megszerzéséhez a korábbinál lényegesen kisebb tudás is elegendő, kevesebbet készülnek a vizsgára. A középszintű vizsga ráadásul a fiatalok elsöprő többsége számára elegendő az egyetemi, főiskolai felvételhez is, így semmi sem motiválja őket a tanulásra.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint a középszintű magyar nyelv és irodalom vizsgát a diákok átlagosan 56 százalékosra teljesítették a tavalyi 60,3 százalékos eredménynyel szemben, ami azt jelenti, hogy egy átlagos diák idén csak hármasra érettségizett magyarból a tavalyi négyessel szemben. Szintén jelentős a rontás matekból is: a középszintű vizsgák átlageredménye 45 százalék lett a tavalyi 49 százalék után, ami szintén csak egy közepesre elegendő. A fő tárgyak közül kismértékű javulás egyedül történelemből volt tapasztalható, utóbbiból egy átlagos gyerek négyest szerzett.
A vizsga túlságosan könnyű voltát igazolja ugyanakkor, hogy az átlageredmények romlása ellenére szinte lehetetlen megbukni az érettségin. Idén összesen 529 ezer tantárgyi vizsgát tettek a fiatalok, amelyből mindössze 680 lett elégtelen, vagyis csupán minden nyolcszázadik vizsga lett egyes. Csak összehasonlításul: míg a 2001–2003-as, még hagyományos rendszer szerint zajló érettségi átlageredményei szerint az osztályzatok egy-két százaléka volt elégtelen, jelenleg ez az arány 0,1 százalék. Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnökének tájékoztatása szerint egyébként arányaiban a legtöbb bukás informatikából volt. Meglepetésre az átlagosnál nagyobb arányú volt az elégtelenek száma magyarból és németből is, miközben matekból szinte senki sem bukott meg. Bakonyi nem tudott magyarázatot adni arra, hogy idén miért lett lényegesen rosszabb a matematika és a magyar középszintű vizsga eredménye a tavalyinál. Lehet, hogy a diákok voltak felkészületlenek, de elképzelhető, hogy az idén a feladatok voltak nehezebbek.
Az emelt szintű vizsgák átlageredményei is romlottak, de lényegesen kisebb mértékben, mint a középszintűek, és az átlagos teljesítmény még így is mindhárom fő tárgyból jeles érdemjegyet eredményezett. A probléma az, hogy a diákok közül továbbra is nagyon kevesen jelentkeznek a nagyobb felkészültséget és tudást igénylő, magasabb fokú matúrára: az ilyen vizsgák száma a 27 ezret sem érte el, vagyis csupán az érettségik öt százaléka zajlott emelt szinten.
A diákokat az emelt szintű vizsga preferálásával lehetne újra tanulásra ösztönözni, ami hamarosan meg is valósul. Az Országgyűlés ugyanis a héten elfogadta a fideszes Pokorni Zoltán és Pósán László törvénymódosító javaslatát, amelynek értelmében kötelező lesz emelt szintű vizsgát tenni az egyetemi felvételhez. A kormány rendeletben határozza meg, hogy a felvételhez az egyes alapszakok esetében melyik tárgyból vagy tárgyakból kell magasabb szinten vizsgázni. A szabályt először a 2013 szeptemberében induló képzések esetében kell alkalmazni.