Elgáncsolja az IMF az eszközkezelőt?

A Nemzetközi Valutaalap ellenállása miatt veszélybe kerülhet a rossz devizahiteleket befogadó eszközkezelő intézmény terve. Az ezzel kapcsolatos értesüléseket eddig – legalábbis hivatalosan – nem cáfolták a kormányzati szervek. Közben a különadó ellen protestáló bankok hangja elcsendesült. A parlament tegnap elfogadta azt a javaslatot, amelyik a biztosítók egy részét mentesíti az adó alól.

A kilakoltatásstopról tárgyaltak. Megtartották tegnap a kormány azon javaslatának általános vitáját, amely 2011. március elsejéig megtiltaná a kilakoltatást. Az indítvány értelmében a végrehajtók a kilakoltatásokat kötelesek lennének a jövő év márciusáig elhalasztani. Az igazságügyi miniszter a törvénytervezet indoklásában leszögezte: az intézkedés átmeneti jellegű, s megakadályozná, hogy utcára tegyék azokat az adósokat, akiknek otthonukon kívül nincs hova menniük. Az átmeneti kilakoltatásstop lehetőséget teremtene arra, hogy a kormány kialakítsa a bajba jutott adósoknak segítséget nyújtó intézményrendszert. Mindezt megerősítette felszólalásában a szaktárca államtitkára, Rétvári Bence is, hozzátéve, hogy a moratórium az önkényes lakásfoglalókat nem védené meg. A szót kapó szocialista politikusok támogatták a javaslatot, s kezdeményezték, hogy a kilakoltatásstop a jövő év április 15-ig, a fűtésszezon végéig tartson. Több felszólaló is kijelentette, hogy a felvett hiteleket, tartozásokat vissza kell fizetni, ám sürgették a nehézségekkel küzdő családok helyzetének mihamarabbi rendezését. (MN)

Úgy tűnik, a kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti tárgyalásokon a Nemzeti Eszközkezelő Társaság kérdése is napirendre került. A kormány tervei szerint a bedőlt devizahiteleket ez a pénzintézet venné át a bankoktól, így a fizetésképtelen adósok nem kerülnének utcára, hanem bérlőként maradhatnának otthonukban. Ugyanakkor értesülések szerint egyáltalán nem biztos, hogy a fent említett forgatókönyv megvalósítható, mivel az IMF képviselőinek állítólag nem tetszik az eszközkezelő felállításáról szóló elképzelés. A Hírszerző portál például úgy tudja, a valutaalap azt tartja aggályosnak, hogy az eszközkezelő megnövelné az államháztartási hiányt. A kormány épp ezért úgy szeretné elkerülni a hiány elszabadulását, hogy az eszközkezelő költségeit nem az államháztartás részeként számolná el. A hírportál azonban úgy értesült, az IMF küldöttei leszögezték: a valutaalap az államháztartási hiányunkba mindenképp bele fogja számítani az eszközkezelőre fordított állami forrásokat.
A portál állításait egyelőre hivatalosan nem cáfolták a kormányzati szervek, ám a lapunknak nyilatkozó egyes kormány közeli források tagadták azt, hogy az IMF-nek bármilyen fenntartásai lennének az eszközkezelővel szemben. A gazdasági tárca a közrádióban nem kívánta kommentálni a hírt. Bencsik János belgazdasági államtitkár pedig lapunkkal közölte: az eszközkezelő társaság nem szociális intézmény, hanem egy speciális pénzügyi intézet, ami a halmozott szociális problémákkal rendelkezők táborát hivatott csökkenteni. A magyar kormány eltökélt amellett, hogy egy állam által felügyelt eszközkezelő nyújtson a bajbajutottaknak segítséget, figyelembe véve a társadalom kockázatviselő képességét is. A hírre tegnap a Jobbik is reagált: Sneider Tamás képviselő szerint a Nemzetközi Valutaalap átlép egy határt, ha nem támogatja az eszközkezelő társaság felállítását.
A valutaalap vétója azért is okozhat nehéz perceket a kormánynak és a pénzintézeteknek, mert piaci információk szerint az eszközkezelő felállítása és a rossz hitelek átvétele része a bankok és a kormány közötti megállapodásnak. A jelek szerint a bankok már bele is nyugodtak abba, hogy az idén mindenképp be kell fizetniük a kétszázmilliárd forintos különadó rájuk eső részét, a 130 milliárd forintot. Információink szerint a bankok kritikái többek között azért halkultak el, mert jövőre és 2012-ben már jóval kevesebb lesz a különadó összege. A bankok hozzáállásának megváltozását egyébként jól mutatja, hogy míg korábban azok a pénzintézeti vélemények voltak hangosak, amelyek szerint az ügyfelekre fogják átterhelni az adó összegének egy részét, az elmúlt napokban már több bank is azt állította: nem az emberek zsebéből húzzák majd ki az adó összegét. Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség elnöke a Hír TV Kontraszt című műsorában már arról beszélt, hogy befizetik a különadót a bankok, de a pénzintézetek fele veszteségessé válhat.
A bankadó módosító javaslatairól tegnap szavazott a parlament. A költségvetési bizottság indítványa alapján mentesültek az adó alól azok a biztosítók, amelyek tevékenységi engedélyüket 2007. június 1-je után szerezték meg. A bankadót a következő hat biztosítónak nem kell megfizetnie: CIG Közép-európai Biztosító Zrt., ERGO Életbiztosító Zrt., Genertel Biztosító Zrt., MKB Általános Biztosító Zrt., MKB Életbiztosító Zrt., Wabard. Egy ugyanilyen módosítást tartalmazó javaslatot egyébként Rogán Antal fideszes képviselő is benyújtott a múlt héten, ám ő később viszszavonta azt. A költségvetési bizottság ezt követően tette le az Országgyűlés asztalára a biztosítók egy részét felmentő javaslatot. – Amenynyiben a törvény az új biztosítókat is fizetésre kötelezné, akkor ellehetetlenítené e társaságok megalapítását, versenyhátrányt okozna – állt Rogán Antal indoklásában. A költségvetési bizottság javaslata szerint a biztosítók különadójának alapja is változik, épp ezért az adó mértéke 5,2 százalékról 5,8 százalékra nő. A Magyar Postának pedig egyáltalán nem kell majd adót fizetnie. Egy kis engedményt a takarékszövetkezeteknek is sikerült elérniük. Azok a hitelintézetek, amelyek 2009. december 31-én fiókjaik legalább 15 százalékát olyan településen tartották fenn, ahol az állandó lakosok száma nem haladta meg a négyezret, csökkenthetik a különadójukat.