Az új állampolgárok legnagyobb arányban Afrikából érkeztek. Ők az új állampolgárságot kapottak 29 százalékát képviselik. Az afrikaiakat a nem uniós Európa más országaiból érkezettek követik (22 százalék). A harmadik forrás az ázsiai kontinens, amelyet Észak- és Dél-Amerika követ. A teljes létszám 8 százalékát teszik ki azon polgárok száma, akik az unió valamelyik tagállamából érkeztek egy másikba, ahol állampolgárságot kaptak. A legtöbb állampolgárságot Franciaországban adták át (137 ezer), melyet az Egyesült Királyság (129 ezer) és Németország (94 ezer) követ. Ők összesen több mint a felét teszik ki a 27 uniós tagországban adományozott állampolgárságok számának. Ami a népességhez viszonyított arányt illeti, a vezető ország Svédország, ahol ezer lakosra 54 új állampolgár jutott. Ezt Portugália követi 51 új állampolgársággal. Finnország a harmadik, Magyarország a negyedik ezer lakosra jutó 43 új állampolgárság kiadásával. A legkisebb arányban a Cseh Köztársaságban (3), Írországban és Luxemburgban (mindkettő 6) adtak új állampolgárságot a lakosság számához képest. Az uniós átlag ezer lakosra 23 új állampolgárság volt az Eurostat adatai szerint.
2008-ban a származási országot tekintve a marokkóiak közül kapták legtöbben valamelyik uniós tagország állampolgárságát, összesen 64 ezren. Őket a törökök, az ecuadoriak, az algériaiak és az irakiak követik.
Egyes tagországban az állampolgárságok nagy részét egy másik országból érkező polgároknak adták. Románia új polgárainak 89 százaléka Moldovából érkezett, míg hazánkban az új magyar állampolgárság 68 százalékát a Romániából érkezettek kapták. Görögországban az Albániából érkezett új állampolgárok aránya 59 százalék volt, míg a Bulgáriába települt, új bolgár állampolgárok 51 százaléka Macedóniából jött.
Magyarország 2008-ban 8104 személynek adott állampolgárságot. 2007-ben 8442-nek, 2006-ban 6101-nek, 2005-ben 9870-nek. Az első Orbán-kormány idején ezek a számok a következők voltak: 1998-ban 6203 új állampolgár, 1999-ben 6066, 2000-ben 5392, 2001-ben 8590 és 2002-ben 3369.
Az unióban tagországi állampolgárságot szerzettek esetében a férfi-nő arány meglehetősen kiegyensúlyozott volt, de a nők kissé túlsúlyban voltak (52,3 százalék). A férfiak csak öt uniós tagországban kaptak többen állampolgárságot a nőknél, nevezetesen Bulgáriában, Romániában, Portugáliában, Szlovéniában és Görögországban. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy az új állampolgárok elsősorban fiatal felnőttek és gyermekek. A két „csúcs” korcsoport a 10–14, illetve a 30–34 éves korcsoport volt. A tagországok legtöbbjében az új polgárok középarányos kora 25 és 35 év közötti. Ez alól a legjelentősebb kivétel Észtország, ahol az új állampolgárok 17,1 évnél fiatalabbak voltak, valamint Görögország, ahol az új állampolgárok fele 41,5 évesnél idősebb volt.
origo.hu
Orbán Viktor: Ez a legsötétebb óra, amiben vagyunk
