Fiatal lázadók és bátor harcosok

Tizenöt éve alapította Pék Pál költő a Pannon Tükört, Zala megye irodalmi folyóiratát. Jelenlegi főszerkesztője, Péntek Imre a Kilencek költőcsoport képviselője, a zalai táj szülötte, hosszú vargabetűk után tért haza, és sikerült lapját úgy országos hatósugarúvá tennie, hogy semmit sem vesztett helyi jellegéből.
A lap 2010/3. számának szomorú aktualitása a hozzá szorosan kötődő Sobor Antal író, festőművész április 16-án bekövetkezett halála. Sobor 1933. január 16-án született Székesfehérváron, 1961 óta jelentek meg írásai, 1994 óta az Árgus című székesfehérvári folyóirat prózarovatát vezette, s a Pannon Tükörnek is meghatározó szerzője volt. A kiváló írót, az Ég alatt kanyargó utak, a Nyulak délutánja, Az utolsó nap, a Heten a hídon, a Füst a fák alatt című prózakötetek és az Esztendők című naplóregényfolyam szerzőjét az Írországban élő magyar író, Kabdebó Tamás és Szemes Péter főszerkesztő-helyettes búcsúztatja. A lap hangsúlyos részét jelentik a jól válogatott szépirodalmi munkák. Csontos János Tavaszi töredékek, Sarusi Mihály Öregapád úttyán című regényrészlete és a többiek bizonyítják, hogy egy irodalmi folyóirat igazi vivőereje a kortárs primer irodalom. Sznobériára hajlamos hazánkban nem mindennapi dolog, hogy rangos irodalomtörténész vállalkozik interjúkészítésre, mint ahogy teszi ezt a lap hasábjain Szörényi László, a Magyar Irodalomtudományi Intézet igazgatója, aki Németh Péter Mikola költőt faggatja. A literátor humorból is jelesre vizsgázik, bár ez nem újdonság annak, aki olvasta az idén hatvanöt éves alkotó Hunok és jezsuiták, vagy a Memoria Hungarorum című munkáit. A beszélgetésből elénk tárul, hogyan vált Németh Péter Mikola, a groteszk tónusokra érzékeny költő lázas szemű ifjú lázadóból középkorú filozofikus lírikussá. Fábián László író izgalmas tanulmányban elemzi az avantgárd költészet nagyja, Papp Tibor Óraköltemények című kötetét.
A Pannon Tükör figyelemmel kíséri a testvérmúzsák tevékenységét. Szigethy István Lucifer és a földi nő című tanulmányában elemzi Madách Imre örökbecsű remekműve, Az ember tragédiája budapesti előadását az Evangéliumi Színházban. Udvaros Béla rendező a legnehezebb megoldást választotta: Madách Imre elképzelését váltotta valóra: az élet értelmét kereső embert, a teremtő Istent és a romboló Lucifert helyezi a mű középpontjába. Az előadás egyik fő pillére Bánffy György lenyűgöző alakítása. Péntek Imre Matúz Gábor A legbátrabb város című filmjéről írt tanulmányt. A dokumentumrendező Balassagyarmat bátor harcosainak állít emléket, akik 1919. január 29-én kiverték a városukból a magyar katonaság támogatásával a megszálló cseh légió harcosait.
(Pannon Tükör, irodalmi folyóirat, Zalaegerszeg, 2010/3.)