Leütötték a magánárveréseket

Az árverési moratórium meghosszabbítása óta a magán-árverezőcégek többsége azon gondolkodik, folytassa-e egyáltalán tevékenységét. A licitálós vállalkozások az eddigi adósvédő intézkedések miatt alkotmánybírósági beadványt is fontolgatnak. Eközben a bírósági végrehajtók úgy látják: részben éppen a magánárverések idézték elő a hazai hitelezés mostani, kaotikus viszonyait.

Egy hónap eleji jogszabály-módosítás nyomán a magán-árverezőcégek nem hirdethetnek licitálást lakóingatlanra az esztendő utolsó napjáig. Az új rendelkezések nyomán több érintett társaság is azon gondolkodik, felhagy az árverések szervezésével. Lapunknak Orbán Róbert, az Árverezőház Zrt. vezérigazgatója elmondta: a licitálós társaságok azt is fontolgatják, hogy az Alkotmánybíróságon támadják meg az utóbbi időben hozott adósvédő intézkedéseket.
A vállalkozások kifogásolják például azt a Bajnai-kormány utolsó hónapjaiban született jogszabályt, amelynek értelmében csak azok a cégek foglalkozhatnak árveréssel, amelyek kiváltják az ehhez szükséges engedélyt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF). Orbán Róbert elmondta: vannak olyan társaságok, amelyek már rendelkeznek bizonyos engedéllyel, de ismeretei szerint eddig a nagyobb licitálós cégek közül egyik sem váltotta ki a szükséges papírokat. Ennek az az oka – magyarázta –, hogy a társaságok még elemzik az új szabályokat, s mérlegelik, hogy ilyen keretek között érdemes-e folytatniuk ténykedésüket. Emellett az engedély megszerzése után a vállalkozásoknak regisztrálniuk kell az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH), hiszen az árverező cégek csak az adóhatóság honlapján tarthatják meg licitálásaikat. Az APEH viszont minden árverésért 25 ezer forintot kér el, ha pedig egy ingatlant többször is meg kell hirdetni, akkor már komoly összeggel emelkedik az adott lakás értékesítésének költsége. – Emiatt újra kell tárgyalnunk a bankokkal kötött szerződéseinket – fejtegette a vezérigazgató. Orbán Róbert végül úgy fogalmazott: a licitálós cégek szerint a magánárverések ellehetetlenítése nem szolgálja a devizahitelesek megmentését. Már csak azért sem, mert a másik megoldás, a bírósági végrehajtás az adósoknak több pénzébe kerül, ráadásul a magáncégek – szemben a bírósági végrehajtókkal – nem is végeznek kilakoltatást.
Egészen másként látja a helyzetet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke. Krejniker Miklós kérdésünkre közölte, nemcsak részben és nemcsak időlegesen, hanem teljes egészében meg kellene szüntetni a magánárverések lehetőségét. A kamara elnöke rámutatott: a bankok például a magánlicitálásokkal húzzák ki magukat az adósoknak is védelmet nyújtó bírósági végrehajtás alól. Míg a magánárverések érdemi kontroll nélkül zajlanak, addig a bírósági végrehajtás mindvégig az ítélkező fórum előtt folyik. Krejniker Miklós ezek alapján úgy véli: a hazai hitelezés körüli, mára elviselhetetlen méreteket öltő problémák enyhíthetők lennének, ha a magánárverések lehetőségét eltörölnék. Szerinte a kaotikus viszonyokat az orvosolhatná, ha megtiltanák, hogy a bankok elkerüljék a bírósági végrehajtást.