Megnyirbálták a katalánok statútumát

A spanyol alkotmánybíróság négy évig tartó huzavona után hétfő este közzétette az új katalán statútumról készített szakvéleményét, amelyet jelentősen, számos helyen megnyirbált. Josep Montilla, a katalán szocialista tartományelnök azonnal tiltakozott, és a statútum védelmében tüntetésre szólította a katalánokat július 10-ére.

Az ellenzéki spanyol Néppárt még négy éve, 2006 júliusában támadta meg az alkotmánybíróságon az új katalán alaptörvényt, mert ellentétesnek tartotta az 1978-ban megszavazott alkotmány betűjével a 223 cikkelyből álló új dokumentum 111 cikkelyét, pontját vagy mondatát. A döntés igazi tárgyalása azonban már két éve húzódott és hétfőn a taláros testület csak a hetedik változatot tudta elfogadni, amely végleg törölt 14 cikkelyt és átfogalmazott 35-öt. Így a katalán nyelv nem kap meghatározó szerepet az országrész közigazgatásában és a közmédiumokban, tulajdonképpen kiürültek az önálló igazságszolgáltatásra vonatkozó részek, akárcsak az adószedésre vonatkozó új rendelkezések. Viszont benne maradt a legtöbb vitát és vihart kiváltó szó, amely a bevezetőben nemzetnek nyilvánította a katalánokat. María Emilia Casas, az alkotmánybíróság elnöke azzal indokolta ennek meghagyását, hogy „nincs jelentősége, mert nem perdöntő helyen szerepel”. A madridi alsóház egyébként még 2006. március 30-án szavazta meg a szöveget, amelyet további nyolc autonóm tartomány vett alapul.
A katalán pártok többsége még tavaly közölte, hogy ha csak egy vesszőt is változtatnak a többek között a kormánnyal is hónapokig egyeztetett szövegen, akkor csattanós választ kapnak a katalánoktól. Alfonso Guerra, aki 2005-ben is a madridi alsóház alkotmányügyi bizottságának elnöke volt, így érvelt a nemzet szó ellen: ha a katalánok nemzetnek tekintik magukat, akkor előbb vagy utóbb felteszik a kérdést: miért nincs még államunk? A 2005-ös vita legforróbb időszakában Felipe González szocialista exkormányfő még sarkosabban fogalmazott: Spanyolország területi egysége nem játék! A mostani döntés után Artur Mas, a katalán kereszténydemokrata–liberális pártszövetség, az Összetartás és Unió vezetője közérthetően fogalmazott első felindulásában: a spanyol alkotmánybíróság valósággal kiherélte a statútumot, és szerinte ezzel a madridi kormány tulajdonképpen felmondta a spanyol alkotmány 1978-as kidolgozásakor velük is kötött paktumot. Kedden Ernest Benach, az autonóm parlament elnöke kijelentette: a statútum megkurtítása a spanyol állam válságához vezethet. Szerinte az alkotmánybíróság durván megszegte az autonómia eddig elfogadott és érvényes szabályait. Josep Montilla hétfő óta tanácskozik a pártokkal és a jogászokkal, hogy elemezzék az új szöveget és megtárgyalják az alkotmánybírósági döntésre adandó választ.