Miközben sokan hiába keresnek munkát, mégis vannak olyan szakterületek, ahol a munkáltatók alig vagy egyáltalán nem találnak megfelelő szakembereket. A legújabb adatok ráadásul azt mutatják, hogy egyre nagyobb a baj. Az Oktatási Hivatal napokban nyilvánosságra hozott jelentése rámutat: a középfokú felvételi eljárás során annyira kevés diák választotta a szakiskolai képzést, hogy a férőhelyeknek mindössze 49,7 százalékát tudták feltölteni. Csupán 24600 diák kezdi meg ősszel a szakmatanulást, miközben 24995 hely üresen tátong. Az ősszel középiskolai tanulmányait megkezdő 101 ezer fiatalnak mindössze 24 százaléka lesz szakiskolás, 76 százalékuk inkább érettségit adó középiskolába megy.
Bizonyos szakmacsoportokban ráadásul még az átlagosnál is sokkal rosszabb a helyzet. A gépészeti, az építőipari, az elektronikai, a könnyűipari, illetve a nyomdaipari szakmacsoportokban a férőhelyeknek alig a 30 százalékát tudták feltölteni. A beiskolázásnál legnépszerűtlenebb szakmacsoportok listája szinte teljesen összecseng a jelenlegi hiányszakmák névsorával, ez pedig arra utal, hogy az érintett szakmaterületeken egyelőre nem sikerült orvosolni a szakmunkáshiányt, és a probléma egyre súlyosabb.
A tragikus helyzetet nem lehet megmagyarázni pusztán a gyerekek számának csökkenésével, hiszen a gimnáziumi férőhelyek közel 90 százalékát fel tudták tölteni az intézmények.
– Sajnos valóban nagyon alacsony a szakiskolai férőhelyek feltöltöttsége, ami komoly problémát jelent. Ez még akkor is így van, ha az intézményeknek számos esetben túlzottan nagy a kapacitása – elemezte a helyzetet lapunknak Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke. A szakember szerint a szakiskolák 49 ezer férőhelyet hirdettek meg, ami – tekintve, hogy a nyolcadikosok létszáma az utóbbi években százezer fő körül mozog – irreálisan sok. Tény azonban, hogy azért ilyen nagy a szakiskolák befogadóképessége, mert volt olyan időszak, amikor valamennyi férőhelyre szükség volt. Bakonyi leszögezte: az előző kormány korábban két olyan óvintézkedést is hozott, amelyik a szakmunkáshiány megfékezésére irányult, ám a helyzet normalizálódásához hosszú évekre van szükség. A Bajnai-kormány az előre hozott szakképzés bevezetésével és a hiányszakmákat tanulók ösztöndíjazásával próbálta megfékezni a szakképzés mélyrepülését, ám az intézkedések a szükségeshez képest több évet késtek, így egyelőre nem fejtették ki a kívánt hatást. Az ösztöndíjprogramot már 2008 őszén beharangozta Simon Gábor, a szociális és munkaügyi tárca akkori szocialista államtitkára, ám az végül csak idén februárban indult el. Jelenleg azok a diákok részesülnek tanulmányi ösztöndíjban, akik az adott régióban úgynevezett hiányszakmát tanulnak, és félévi tanulmányi átlaguk meghaladja a 2,5-et. Az ösztöndíj mértéke az első félévben egységesen havi tízezer forint volt, amely a nyári hónapokra is jár. A 2010/2011. tanévtől az ösztöndíjat már differenciáltan, a tanulmányi eredmény függvényében állapítják meg félévente: 2,51–3-as átlag között 10 ezer forint, 3,1–3,5-es átlagnál 15 ezer, 3,6–4-es átlag között 20 ezer, 4,1–4,5-es átlag között 25 ezer, 4,6–5 átlag közötti tanulmányi eredmény esetén 30 ezer forint jár majd a gyerekeknek.
Szintén a szakmunkáshiány megfékezésére, azon belül a lemorzsolódás elkerülésére irányuló lépés az előre hozott, közismert nevén lerövidített szakképzés bevezetése, amely idén ősszel indulhat el a szakiskolákban. Ennek lényege, hogy az új tanévtől bizonyos szakmákban az eddigi négyéves képzés helyett egy évvel rövidebb kurzust indíthatnak az iskolák. A hagyományos képzések során az első két évben csak elméleti képzésben vettek részt a diákok, és csak a 11., valamint a 12. évfolyamon kaptak gyakorlati oktatást. A hároméves szakképzés során csupán feleannyi ideig tanulnak a gyerekek elméletet, a gyakorlati képzést pedig azonnal megkezdik.
A szocialista kabinet a rövidített képzés bevezetésével is komoly késedelmet szenvedett, hiszen az iskolák már hosszú évek óta szorgalmazták az illetékes szaktárcánál, hogy tegye lehetővé számukra a rövidebb képzést. A problémás diákokat ugyanis nem köti le az elméleti oktatás, így az első két évfolyamban igen nagy arányú a lemorzsolódás, amelynek következtében gyerekek ezrei maradnak szakképesítés nélkül. Az akkor még Herczog László vezette Szociális és Munkaügyi Minisztérium ráadásul annyira megcsúszott az előre hozott szakképzésben oktatható szakmák jegyzékének elkészítésével, hogy a jelentkezések leadásakor a diákok nem tudták, melyik képzés lesz rövidített, és melyik nem. A jogalkotó lassúságának a következménye, hogy idén mindössze háromezren tanulhatnak rövidített képzésben. A riasztó beiskolázási adatok kapcsán valószínűsíthető, hogy a rendkívül kevés jelentkező miatt a kihasználatlan iskolák egy része összevonásra vagy bezárásra kényszerül, amelynek következtében a pedagógusok, oktatók egy részének állása is veszélybe kerülhet.
Nincs, aki házat építsen. Jelenleg az ország valamennyi régiójában hiányszakma a kőműves, a gépi forgácsoló, a hegesztő és az ács-állványozó. Villanyszerelőből csak Dél-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon nincs hiány. Szakácsból Nyugat- és Észak-Magyarországon, festőből Közép- és Észak-Magyarországon van a kelleténél kevesebb.
origo.hu
Így alázza meg Magyar Péter rendszeresen a nőket - videó
