Vissza a jövőbe

Új idők köszöntenek az iskolásokra a szeptemberi becsengetéssel. Pontosabban újra régi, szép idők jönnek el. Azok az idők, amikor a hazai oktatásban még elismerték a jó teljesítményt, szankcionálták az iskolakerülést, és egy bizonyos fokú tudásszint eléréséhez kötötték az előrelépést. Nyolc évvel ezelőtt aztán jött Magyar Bálint, a liberálisok lapátkezű üdvöskéje, aki alaposan felkavarta az állóvizet az oktatásban. A végeláthatatlan és beláthatatlan reformok embere a modernizálás jegyében nekilátott az oktatási hagyományok likvidálásának. Azt mondta, újításai majd Európa tetejére repítenek minket. Egyik első intézkedéseként megtiltotta a buktatást az alsó tagozatban. Azzal érvelt, hogy az elégtelen osztályzat súlyosan káros a gyerek személyiségére. Hamarosan betiltotta az osztályozást is, elvégre a gyerekek közötti legkisebb különbségtétel is lelki sérüléseket okozhat.
A következmények ismertek. A buktatás tilalma miatt a kisdiákok egy része úgy evickélt el ötödik osztályig, hogy sem írni, sem olvasni nem tanult meg rendesen, lemaradása pedig négy év alatt akkorára duzzadt, amit később már képtelen volt behozni. A nemzetközi felmérések szerint egyre lesújtóbb a magyar gyerekek tudásszintje, az európai mezőny utolsó harmadában kullogunk. A „laza iskola” képét ugyan megteremtettük, ám a félresikerült modell következtében nemcsak a gyerekek átlagos teljesítménye romlott, de még csak az iskola népszerűségét sem sikerült növelni. Hiába a főként a romák felzárkóztatása céljából erőltetett, milliárdokat felemésztő integrált oktatási program, a leszakadt rétegek gyerekeinek jelentős része továbbra sem jár óvodába vagy iskolába.
Az új kormány nem sokat teketóriázott: azonnal hozzákezdett a romok újjáépítéséhez. A változtatások már az új tanévben életbe lépnek. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár javaslatára a második évtől kezdve újra meg lehet buktatni azokat a gyerekeket, akik nem sajátították el megfelelően az éves tananyagot. Visszaállítják az osztályozást is, így a szülők az internetről öszszeollózott, értelmetlen sablonmondatokat tartalmazó szöveges értékelés helyett végre valós képet kaphatnak gyermekük teljesítményéről.
A buktatás és az osztályozás elsősorban a gyermek érdekeit szolgálja. Az osztályismétléssel a rosszul teljesítő gyerek esélyt kap a felzárkózásra. Lehetősége nyílik arra, hogy lemaradása ne legyen életre szóló. Az osztályozás a felnőttkori versenyhelyzetekre készít fel kíméletesen, nem mellesleg ösztönöz a jobb teljesítményre.
Iskolába járáshoz kötik a jövőben a családi pótlékot is. Ha egy gyermek igazolatlan hiányzása eléri az ötven órát, a jegyző elrendeli a védelembe vételét, és hat hónapra felfüggeszti a családi pótlék kifizetését. Az új törvény nem a gyereket, hanem családot bünteti a pénzmegvonással, hiszen az iskolakerülés fő felelősei az esetek döntő többségében a szülők. A család fél éven keresztül egyetlen fillért sem kap a támogatásból, a gyerek azonban természetbeni juttatás formájában hozzájut a szükséges dolgokhoz. Az iskolai erőszak ellen is fellépnek: az új tanévtől akár 10 év börtönnel is sújthatják a tanárverőket.
Magyar Bálint mindenható és mindent tudó államférfinak szerette volna láttatni magát, ám reformköntösbe csomagolt ámokfutása szinte mindent romba döntött. Az új kormány felismerte, hogy egyedül a hagyományos módszerek visszaállítása emelheti fel újra a magyar oktatást. Jó lenne, ha végre mindenki belátná: egy jobb jövő megteremtéséhez szükség van a múlt tapasztalataira is.