Visszaállítják a szóbeli vizsgát

Újra tarthatnak szóbeli vizsgát a következő tanévtől azok a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, ahol nagy a túljelentkezés. A szóbeliztetést Hiller István korábbi oktatási miniszter tiltotta meg. „Reformja” szakmai berkekben nagy felháborodást váltott ki.

2010. 07. 25. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újra tarthatnak szóbeli felvételi vizsgát a következő tanévtől azok hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, ahol nagy a túljelentkezés – jelentette ki lapunknak Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkára. A szakember közölte: azok az iskolák szóbeliztethetnek majd, amelyek a központi írásbelit is megkövetelik leendő diákjaiktól.
A központi írásbelit viszont – amelyen minden diák azonos feladatsorokat tölt ki magyarból és matematikából – továbbra is csak azok az intézmények írhatják elő, amelyekbe az elmúlt három év átlagában legalább másfélszeres volt a túljelentkezés. A szóbeli vizsga – a korábbi osztályzatok és a központi írásbeli tesztek eredményei mellett – maximum a felvételi pontszám 25 százalékát teheti ki. A változtatást a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletmódosítás tartalmazza, amely már elkészült, és hamarosan hatályba is lép.
Hoffmann Rózsa, a tárca oktatási államtitkára a változtatás szükségességét úgy indokolta: nem ért egyet az előző nyolc év oktatásirányításának azzal a felfogásával, amely nem támogatta a tehetségek korai kiválasztását, hanem a különböző képességű gyerekek minél hosszabb ideig történő együttoktatására törekedett. Ez csak olyan országban működhet hatékonyan, ahol van pénz a magyarnál sokkal kisebb létszámú osztályok működtetésére és az osztályon belüli, többszörösen differenciált oktatás megvalósítására.
Magyarországon azonban a harminc fő feletti osztályokban ez a modell könynyen a jobb képességű gyerekek ellustulásához vezethet. Az államtitkár kijelentette: tudomásul kell venni, hogy a gyerekek képességei között lehetnek különbségek, ezért úgy kell alakítani a rendszert, hogy minden gyerek a saját képességeiből a maximumot hozhassa ki, a tehetséggondozó iskolák pedig ezt a célt szolgálják.
Hoffmann Rózsa visszautasítja azokat a feltételezéseket, amelyek szerint az iskolák a jómódú diákok kiválasztására törekednek a szóbeli vizsga során. Épp ellenkezőleg: sok esetben korábban gyengébb iskolába járó, az írásbelin esetleg rosszabbul szereplő, ám nagy tehetséggel rendelkező diákokat keresik.
Emlékezetes: Magyar Bálint szabad demokrata oktatási miniszter olyannyira tiltakozott a tehetségek korai kiválasztása ellen, hogy egyenesen meg akarta szüntetni a nyolc évfolyamos gimnáziumokat, a szakmai felháborodás azonban ezt megakadályozta.
Utódja, Hiller István szocialista politikus a felvételi drasztikus korlátozásával próbálta visszaszorítani a tehetségek kiválasztását: tavaly óta a szerkezetváltó gimnáziumokban nem lehet sem saját írásbeli vizsgát, sem szóbelit tartani: a diákokat kizárólag a korábbi osztályzatok és a központi, egységes írásbeli vizsgák eredményei alapján lehet rangsorolni.
A szakmai szervezetek tiltakoztak a döntés ellen, szerintük ugyanis az írásbeli nem szórta eléggé szét a mezőnyt, így több esetben olyan igazságtalan szempont alapján kellett dönteni a gyerek felvételéről, hogy kinek a szülei vagy testvérei jártak korábban az iskolába. A Gimnáziumok Országos Szövetsége több alkalommal is kérte a szóbeli vizsga visszaállítását.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.