Tilos mától a kutyákat négyméteresnél rövidebb lánccal tartósan kikötni, és nem szabad 10 négyzetméteresnél kisebb területen tartani őket, többek között ezeket tartalmazza a július 1-jén hatályba lépő A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló, még a Bajnai-kabinet idején született kormányrendelet. Célja, hogy a magánházaknál és az állatkereskedésekben olyan körülményeket nyújtsanak a hobbiállatoknak, amelyek megfelelnek az állatvédelmi törvénynek és az állatok igényeinek is.
A jogszabály nagyvonalúan nem tér ki jó néhány, az állatok jóléte szempontjából igen fontos részletre, és nem tudni, vajon két hetet, a család nyaralásának idejét, vagy az állat teljes élethosszát jelenti-e a fentiekben idézett „tartósan” kitétel. Igen furcsa az is, hogy a jogszabályalkotók nem vették figyelembe az állatok súlyát, méretét, hiszen ugyanakkora, tíz négyzetméter életteret kötnek ki a félkilós chihuahua és a hetven kilogrammos dán dog vagy komondor számára – közölte lapunkkal Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kuratóriumának tagja.
A kormányrendelet száműzte a gömbölyű formákat, így madarat vagy más gerinces állatot tilos kör alapú kalitkában, halakat és hüllőket pedig gömb alakú akváriumban tartani. Csányi Vilmos etológus szerint ennek oka az, hogy a végtelen tér érzetét keltő gömbakváriumban a hal nem talál védett helyet. Ha veszélyt érez, nincs hová menekülnie, a vízben lebegő növények nem nyújtanak számára védettséget. Olyannyira, hogy amikor az akvárium mellett elmegy valaki, még az a hal is megriad, amelyik egyébként kézből eszik. A szögletes akváriumok sarkaiban azonban elbújhat, mert azok biztonságot jelentenek neki. Még védettebb helyet alakíthatunk ki a halaknak, ha valamelyik sarkot fóliával takarjuk le – fűzte hozzá Csányi. Nem véletlen, folytatta, hogy a kínaiak nagy porcelán tálakban vagy fahordókban tartották az általuk kitenyésztett aranyhalakat. A körkörös ívű ketrecekben élő madár esetében ugyanaz a helyzet, mert alapvető szükséglete, hogy veszély esetén elrejtőzzön, és egy biztonságos zugban meghúzhassa magát.
A rendelet nagyobb része a kisállat-kereskedőknek szab az eddigieknél szigorúbb működési feltételeket, de eközben nem kötelezi őket arra, hogy részletes készletnyilvántartást vezessenek. Azaz így előfordulhat, hogy egy kevésbé kelendő mókus a boltban, a plexi üveg mögött tölti el az életét – vélekedett Szilágyi István. A csipezés kötelező végre, de a rendelet nem köti ki, hogy az azonosító eszköz számát az állatorvosoknak regisztráltatniuk kell. Az állatvédő szerint ordító hiba, hogy a rendeletből kimaradt az ivartalanítás kötelezővé tétele is, pedig ily módon nemcsak a kidobásra ítélt utódok világrajövetelét, hanem a súlyos betegségek továbbörökítését is meg lehetne akadályozni. Jól jellemzi a kaotikus állapotokat – folytatta Szilágyi –, hogy még mindig nem tudjuk, hány kutya él Magyarországon. A 2,5 milliós becsült adat 2006-ból származik, amikor állítólag ennyi veszettség elleni oltóanyagot adtak el. A becsléskor azonban nem vették figyelembe a kóbor állatokat, és azt, hogy az ebek jó részét sosem látta orvos. Nem lehet tudni azt sem, ki ellenőrzi az új jogszabály betartását, miként és milyen szankciókkal élhet, és az sem világos, vajon mit tehet a jegyző például, ha a tulajdonos nem akarja beengedni a kapun – fűzte hozzá Szilágyi István.
origo.hu
Kis híján egy gyalogost is elgázolt egy piroson áthajtó öreg Lada - videó
