A gyémántok véres útja

Régóta bebizonyosodott, hogy a nyersanyagok önmagukban nem teszik gazdaggá a népet, amely birtokolja őket, sőt bizonyos esetekben a mérhetetlen gazdagság hozza csak el az igazi vérontást. Afrika gyémántlelőhelyei jól példázzák ezt az ősi igazságot.

2010. 08. 19. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyémánt főként Afrika földjében rejtőzik, különösen Angola, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Botswana és a Dél-afrikai Köztársaság híres gyémántbányászatáról. Ez utóbbi két országban – valamint Namíbiában – a De Beers dél-afrikai gyémánttársaság irányítja a kitermelést, amely nagyjából száz éve foglalkozik a bányászattal, majd küldi tovább a nyers köveket a csiszolóknak. A De Beers Premier bányájából került ki 1905-ben a Cullinan I nevű kő, amelyet a brit koronázási jogarba belefoglaltak. A világ gyémántfővárosa Antwerpen, itt adják el a legtöbb követ, a piacok pedig főként a város ortodox zsidó családjainak kezében vannak. Az utóbbi időben ez változik, egyre több az örmény és az indiai kereskedő, akik a hagyományos üzletmenetbe betörtek.
A nyers gyémántok legnagyobb részét ma már nem Európában vágják darabokra, hanem Indiában, Surat városában. Ide már a kereskedőktől kerül a nyersanyag, azaz a kibányászott köveket először Európába, Amerikába, Kínába vagy Izraelbe viszik, ahonnan elszállítják az olcsón, de jól dolgozó surati csiszolókhoz. Az indiai kereskedők ezt akarják úgy átformálni, hogy a surati csiszolók a legjobb anyagokkal dolgozhassanak elérhető áron, erre azonban még várniuk kell, mivel az üzlet résztvevői roppant konzervatívok, és bizalmatlanok a hatalmas öszszegek forgása miatt.
Világszerte 2000 óta különböztetik meg egymástól a legális és az illegális gyémántokat, ez utóbbiak azok, amelyek létezésükkel háborúkat képesek elindítani. Egyes hadurak ugyanis a gyémántokból tartják fenn csapataikat, abból vesznek fegyvereket, ellátást, kocsikat, ám ehhez szükség van arra, hogy a gyémántlelőhely az ő irányításuk alatt álljon. Azaz a harc a gyémántokért és gyémántok segítségével folyik. A viszonylag sikeres Kimberley-folyamat 2000-ben kezdődött, ekkor tiltották meg az UNITA angolai gerillaszervezet gyémántjainak adásvételét. A Sierra Leone-i polgárháború véres gyémántjairól film is készült, amelynek végén a főszereplők abban bíztak, hogy megállították a háborúk szörnyű spirálját. A véres gyémántok azonban máig megjelennek a piacon, hiszen az ENSZ által támogatott folyamat csak ajánlást fogalmaz meg, jogilag nem kötelező. Az is elgondolkodtató, hogy a folyamat óta a tiszta hátterű gyémántok iránti kereslet nőtt, így Kanada vagy Oroszország jól járt, a megbízhatatlanabb afrikai országok azonban hoppon maradtak, miközben számukra ez a bevétel szinte egyetlen forrása.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.