Gyémánt főként Afrika földjében rejtőzik, különösen Angola, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Botswana és a Dél-afrikai Köztársaság híres gyémántbányászatáról. Ez utóbbi két országban – valamint Namíbiában – a De Beers dél-afrikai gyémánttársaság irányítja a kitermelést, amely nagyjából száz éve foglalkozik a bányászattal, majd küldi tovább a nyers köveket a csiszolóknak. A De Beers Premier bányájából került ki 1905-ben a Cullinan I nevű kő, amelyet a brit koronázási jogarba belefoglaltak. A világ gyémántfővárosa Antwerpen, itt adják el a legtöbb követ, a piacok pedig főként a város ortodox zsidó családjainak kezében vannak. Az utóbbi időben ez változik, egyre több az örmény és az indiai kereskedő, akik a hagyományos üzletmenetbe betörtek.
A nyers gyémántok legnagyobb részét ma már nem Európában vágják darabokra, hanem Indiában, Surat városában. Ide már a kereskedőktől kerül a nyersanyag, azaz a kibányászott köveket először Európába, Amerikába, Kínába vagy Izraelbe viszik, ahonnan elszállítják az olcsón, de jól dolgozó surati csiszolókhoz. Az indiai kereskedők ezt akarják úgy átformálni, hogy a surati csiszolók a legjobb anyagokkal dolgozhassanak elérhető áron, erre azonban még várniuk kell, mivel az üzlet résztvevői roppant konzervatívok, és bizalmatlanok a hatalmas öszszegek forgása miatt.
Világszerte 2000 óta különböztetik meg egymástól a legális és az illegális gyémántokat, ez utóbbiak azok, amelyek létezésükkel háborúkat képesek elindítani. Egyes hadurak ugyanis a gyémántokból tartják fenn csapataikat, abból vesznek fegyvereket, ellátást, kocsikat, ám ehhez szükség van arra, hogy a gyémántlelőhely az ő irányításuk alatt álljon. Azaz a harc a gyémántokért és gyémántok segítségével folyik. A viszonylag sikeres Kimberley-folyamat 2000-ben kezdődött, ekkor tiltották meg az UNITA angolai gerillaszervezet gyémántjainak adásvételét. A Sierra Leone-i polgárháború véres gyémántjairól film is készült, amelynek végén a főszereplők abban bíztak, hogy megállították a háborúk szörnyű spirálját. A véres gyémántok azonban máig megjelennek a piacon, hiszen az ENSZ által támogatott folyamat csak ajánlást fogalmaz meg, jogilag nem kötelező. Az is elgondolkodtató, hogy a folyamat óta a tiszta hátterű gyémántok iránti kereslet nőtt, így Kanada vagy Oroszország jól járt, a megbízhatatlanabb afrikai országok azonban hoppon maradtak, miközben számukra ez a bevétel szinte egyetlen forrása.
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben