A kórházi adósság öt oka

Megközelítőleg 40 milliárd forint a kórházak lejárt tartozása. Többek között a rendszeres ágazati forráskivonás és sok helyen a menedzsment hibái is hozzájárultak az adósságállomány kialakulásához. Azok az intézmények központi intézkedésre, „felügyeletre” is számíthatnak, amelyeknél fény derül a vezetőség rossz döntéseire.

2010. 08. 27. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megközelítőleg 40 milliárd forint a fekvőbeteg-ellátó intézmények lejárt tartozása – erősítette meg az adósságfelmérés néhány nappal ezelőtt lapunkban közölt eredményét Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára, miután tegnap találkozott több szakmai szervezet képviselőjével. Szócska öt okot említett, amelyek felelőssé tehetők az intézmények eladósodásáért: a sorozatos ágazati forráskivonást, a finanszírozási aránytalanságot, a rendszer szabályozatlanságát, a stratégia nélküli fejlesztéseket, a gazdálkodási és menedzsmentproblémákat.
*
Ez utóbbival kapcsolatban közölte: központi beavatkozásra, „felügyeletre” is számíthatnak azok az intézmények, amelyeknél menedzsmenthibákra derült fény.
Arra a kérdésre nem válaszolt konkrétumokkal, hogy várható-e konszolidáció az elkövetkező hónapokban. Annyit mondott: „ezen dolgozunk, s nyugodtan ülök a székemben”. – Nem szabad azonban, hogy ez egy egyszeri konszolidáció legyen, a strukturális beavatkozásnak is meg kell történnie. Ennek részleteit a szakmával való egyeztetéseken kell kidolgozni – tette hozzá.
Szócska Miklós hangsúlyozta: apró módszertani módosításokkal ez a felmérési forma alkalmas egy hosszú távú kontrollingrendszer kialakítására. Ezentúl a vizsgálatot negyedévente megismétlik, s kiterjesztik a szakrendelőkre is. A most kapott adatokat is tovább elemzik. Erre szükség is lesz, mert vannak olyan intézmények, amelyek meglepő módon közel kétmilliárd forintot tüntettek fel szállítói kötelezettségként, ám ebből – állításuk szerint – egyetlen forint sem lejárt tartozás. Előfordult az is, hogy egy kórház két hete még egészen más adatokat jelentett máshová, mint amit a minisztériumi felmérésben közölt. Ez azonban az államtitkár szerint lehet egyszerű félreértés vagy értelmezési hiba is.
Azt egyébként már most megállapították a tárca és a szakma képviselői, hogy a stratégiai fontosságú intézmények adósságállománya nőtt. Ezek azok az intézmények, amelyek nem tudják továbbküldeni a betegeket. Kiderült az is, hogy több mint negyven azoknak az intézményeknek a száma, amelyeknek saját bevallásuk szerint nincs lejárt adósságuk.
Voltak egyébként olyan szakmai szervezetek – többek között a Magyar Orvosi Kamara –, amelyek szerettek volna részt venni a tegnapi találkozón, ám erre nem kaptak lehetőséget. Szócska Miklós ennek kapcsán azt közölte: azért ezekkel a szervezetekkel folytattak egyeztetést, mert ők képviselték az ágazatot az ellátórendszer fenntarthatóságáról szóló tavalyi minisztériumi, kormányzati egyeztetéseken.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.