Drága műtét csak sürgős esetben

Egyre több kórház számolt be a várólisták növekedéséről a drágább beavatkozásoknál, sok helyen már szinte csak sürgős esetekben végzik el a költséges operációkat. Van olyan intézmény, ahol egy gerincműtétre már csaknem négy év a várakozási idő. A kórházvezetők állítják: a helyzet tovább romolhat, ha nem kap pluszforrást az ágazat.

Új OEP-főigazgató. Sélleiné Márki Mária, a szolnoki Hetényi Géza kórház jelenlegi főigazgatója lehet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) új vezetője. A kormányváltás óta keresték a tisztségre megfelelő szakembert, mindeddig azonban nem sikerült a Fidesz-frakció, a területért felelős államtitkár, illetve a miniszterelnök számára is egyaránt elfogadható személyt találni. Sélleiné Márki Mária korábban több intézmény – így a Hetényi kórház 1984–1991, Szolnoki MÁV Kórház 1991–2003, Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet 2003-tól – gazdasági vezetője is volt. Bár az egészségügyben kissé lassabban zajlottak a stratégiai posztokon a személycserék, mint egyes más területeken, mára már számos vezetőt menesztettek. Falus Ferenc országos tiszti főorvost Barnóczy Sándorné Paller Judit regionális tiszti főorvos, Kincses Gyulát, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet első emberét Surján György váltotta. Megváltak Göndöcs Zsigmondtól, az Országos Mentőszolgálat és Margittai Barnabástól, az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet főigazgatójától is. Váltás volt a minisztérium jogi és gyógyszerügyi főosztályán is, ez utóbbi területre Horváth Beát nevezték ki. (Z. N.)

Bizonyos beavatkozásoknál drámaian nőtt a várólista hossza az elmúlt egy-másfél évben – közölte Varga Péter Pál, az Országos Gerincgyógyászati Központ vezetője. A degeneratív elváltozások miatti gerincstabilizáló műtétek várólistáján jelenleg több mint hatszázan vannak, de számuk várhatóan hamarosan eléri majd az ezret. Pedig már most is közel négy év a várakozási idő. Varga Péter Pál két dologgal magyarázta a kialakult helyzetet. Az egyik, hogy az egészségbiztosító eleve rettenetesen szűkre szabta azt a teljesítménykeretet, amelyet egy évben finanszíroz. Ha ebben nem lesz változás, tehát ha nem tesznek pluszforrást a rendszerbe, akkor a helyzet csak tovább romlik – szögezte le. A másik, hogy vannak egyes, nagyon drága műtétek, amelyből azért végeznek keveset, mert irreálisan alacsony összeggel finanszírozza a tb. Ilyen például a fertőzés, illetve a daganat miatti gerincműtét. Ezen a területen szinte már ellátatlan betegcsoportról lehet beszélni, hiszen más intézményekben alig végeznek ilyen beavatkozásokat – mondta a főigazgató. Ebben az ügyben a Magyar Gerincgyógyászati Társaság hamarosan levélben fordul Szócska Miklós egészségügyi államtitkárhoz azonnali intézkedést kérve.
Többek között a várólisták meghosszabbodásával számol a Budai Irgalmasrendi Kórház főigazgatója is, ha nem jut pluszforráshoz az ágazat. Bene Krisztián lapunk kérdésére úgy fogalmazott: a korábbi takarékossági intézkedések már nem fokozhatók, és nem tarthatók sokáig. Az intézményben tavaly az orvosok egy része lemondott bére 25 százalékáról, hogy segítsen fenntartani a pénzügyi egyensúlyt, de ez legfeljebb novemberig maradhat így – szögezte le a főigazgató, aki nem állítja, hogy a költséges beavatkozásokat kizárólag a sürgősségre szorulóknál végeznék el, de – mint mondja – valóban igaz, hogy a drága és egyben rosszul finanszírozott operációkból, például a csípőprotézis-műtétből keveset végeznek, mert spórolnak. Hozzátette: most már azonban több hónapot kell várakozni olyan, egyszerűbb beavatkozásokra is, mint például az epekőműtét. Ha nem jut pluszforrás az ágazatnak, akkor valószínűleg a területen kívüli betegek ellátását vissza kell utasítaniuk egyes beavatkozásoknál, amely tovább növeli majd a várólisták hoszszúságát. Végső esetben pedig újra kell gondolni a kórház teljes feladatkörét – szögezte le.
– Komoly megszorításokat hoztunk az elmúlt évben, amikor azzal szembesültünk, hogy jelentősen csökken az egészségbiztosítótól kapott bevételünk: elbocsátásokat hajtottunk végre, tíz százalékkal csökkentettük az ügyeleti és a készenléti díjakat, eltöröltük az étkezési támogatást, újabb beszállítói kedvezményeket kértünk, s csökkentettük az ellátható betegek számát a várólisták növelésével – mondta Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatója. Hozzátette: a megszorításoknak, valamint a tavaly év végén kiharcolt s idén kifizetett pluszforrásnak köszönhetően sikerült az előző évről áthozott közel félmilliárd forintos adósságállományt rendezni. De olyan alacsony a finanszírozott teljesítménykeret, hogy a kórházi ellátásban az első fél év végére elérte az egy, a járóbeteg-ellátásban pedig a két hónapnyi bevételt a kifizetetlen teljesítmény, azaz a hiány mértéke.
– Sem elbocsátásokkal, sem a gyógyszer- és szakmaianyag-felhasználás költségén nem tudunk már spórolni – vélekedett Harmat György, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója. Mint mondta: a gyermekellátásban nemigen van várólista, a betegek nagy része ugyanis sürgős beavatkozást igényel, de végső esetben – ha nem kap pluszforrást az ágazat – talán mégis azt a kevés tervezhető beavatkozást lehetne tovább halasztani.

Bevallották. 173-ból 171 fekvőbeteg-ellátó intézmény kitöltötte és visszaküldte a pénzügyi helyzetére vonatkozó adatlapot az augusztus 3-i határidőig, s a hiányzó két dokumentum is megérkezhet némi késéssel. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium közleménye ezt úgy értékelte, hogy az elmúlt évek alatt soha nem tapasztalt együttműködést tanúsítottak a kórházak, azaz készek a közös munkára. A tárca államtitkára, Szócska Miklós július végén fordult levélben az intézményvezetőkhöz és -fenntartóikhoz, miután azzal szembesült, hogy senki sem rendelkezik teljes körű és valid adatokkal a kórházak adósságállományára vonatkozóan.