Szent Gellért farkast is szelídített – a szent püspök életének kevésbé ismert epizódjai

Szent Gellért püspök Szent István fiának, Imre hercegnek volt a nevelője. A püspök 1046-ban mártírhalált halt, amikor a pogány lázadók szöges hordóba tuszkolták és legurították a ma róla elnevezett hegyről, mivel nem tagadta meg a keresztény hitét.

Szent Gellért első találkozása Szent Istvánnal.

Szent Gellért 977-ben Itáliában született, gazdag családban. Szülei Velencében éltek és köztiszteletnek örvendtek. 

Szent Gellért első találkozása Szent Istvánnal

Szent Gellért gyermekkorában betegségből gyógyult fel keresztény hite segítségével

Eredeti neve Gerardus Sagredo volt. Gellért ötéves korában súlyosan megbetegedett. Szülei ekkor a helyi bencés kolostorba vitték és azt a fogadalmat tették, hogy ha felépül a betegségből, akkor szerzetes lesz a fiukból. Így is történt és a bencés kolostorban nevelkedve hamarosan kitűnt társai közül az okosságával. Gellért 15 éves korában édesapja elzarándokolt a Szentföldre, azonban soha nem tért vissza. Nem sokkal később édesanyját is elvesztette.

25 éves korára szerzetessé avatták: elmélyült az imádságban, a tudományban, az önmegtartóztatásban. Szigorú napirend szerint élt, teljes mértékben betartottak a rend „ora et labora” – imádkozz és dolgozz hitvallását. 

Ekkor Vilmos apát Bolognába küldte tanulni. Hét évig fejlesztette tovább tudását és önismeretét. Vilmos apát halála után, amikor visszatért, szerzetestársai őt választották meg főapátnak. Három évvel később elindult, hogy megvalósítsa régi álmát, és édesapja emlékére elzarándokoljon a Szentföldre. El is indult, azonban viharba keveredett és hajója az Isztria-félszigeten kötött ki.

Szent Gellért Szent Imre herceget oktatja

Szent Gellért a Szentföldre indult, de Magyarország lett a második hazája

És itt érkezett el életében az a fordulat, amely meghatározta a későbbi sorsát. Ugyanis a kényszerpihenő során Isztrián a Szent András-kolostorban találkozott Razina pannonhalmi apáttal, aki meghívta őt Magyarországra. 

Gellért életének e fordulópontján úgy döntött, hogy elfogadja a meghívást és Razina apáttal tartott, aki bemutatta őt Szent Isván királynak. Gellért Nagyboldogasszony napján tartott beszéde Szent Istvánt meggyőzte arról, hogy rábízza szeretett fia, Imre nevelését. 

Részlet Gellért nagy legendájából

Mikor a király meglátta Gellértet, titokban megkérdezte a püspöktől: „Ez honnan jött hozzánk? Mert úgy látom, jámbor ember lehet.” A püspök e szavakkal válaszolt: „Velence városából igyekszik a Szentföldre. Kiváló papi ember.” A király így szólt erre: „Ha velünk maradna, Isten klerikusa lehetne. Mi is Istennek szolgálói vagyunk. Hogyan is találhatna ennél a földnél alkalmasabbat arra, hogy Istent szolgálja? Ne engedjétek el!”

Ekkor a herceg hétéves volt. Szent Gellért megtanította mindenre, ami a korabeli alapműveltséget jelentette és az uralkodáshoz szükséges volt. Ezek az ismeretek a latin nyelv, a trivium (grammatika, retorika, dialektika) és quadrivium (számtan, mértan, csillagászat, zene) voltak.

1023-ban, amikor befejezte a herceg felkészítését az életre, Bakonybélbe költözött. Ott remeteként élt, imádkozott és csodák kötődtek a nevéhez, így többek között a farkas megszelídítése és a szarvasborjú megmentése.

Gellért nem változtatta a tartózkodási helyét, cellát épített magának, s abban könyveket írt. Egy napon, amikor írt, s úgy megiramlott képzelete, hogy észrevétlen álomba szenderült, odament hozzá egy szarvastehén a borjával, s mellette mindketten leheveredtek a földre. Egyszerre a hím – egy farkas elől menekülve – nagy sebbel-lobbal közébük rontott, elfutott vele, kicsinyét pedig a választott mellett hagyta. Hozzá akart bújni, és földre lökte a tintát, amellyel írt. Mikor pedig hajlékába tért, a szarvasborjú követte, ő meg kenyérrel etette, úgy, hogy az többé el nem szakadt tőle. Máskor pedig Szent Gellért egy tarisznyát vitt a házába, s azt látta, hogy ajtaja előtt egy farkas hever. Észrevette, hogy sebesült, kinyitotta hát az ajtót, és a farkas vele együtt bement. Letette a tarisznyát, a farkas pedig lába előtt a földre terült, föl sem kelt addig, míg meg nem gyógyult. 

Gellértnek köszönhető az is, hogy fennmaradt; akkoriban is énekeltek már munka közben a magyarok: egy szolgálólány őrlés közben dalolt, ami jókedvre derítette és a magyarok szimfóniájának nevezte el azt az éneket, amit hallott.

Szent Gellért szobra Forrás: Magyarságkutató Intézet.

Gellért éjféltájt hallotta egy malomkő surrogását, s mivel ilyesmit sohasem látott, hallott, csodálkozott, hogy mi az. Egyszer csak az az asszony, aki a malmot hajtotta, énekelni kezdett. A püspök álmélkodva szólt Walterhez:

– Walter, hallod a magyarok szimfóniáját, hogyan hangzik?

Mindketten kacagtak azon az éneken. Mivel pedig az asszony hajtotta a malmot, és éneke mind hangosabb lett, a püspök lefeküdt, és még mindig mosolygott. 

Gellértre később nehéz idők következtek. Előbb Imre herceg hunyt el vadászbalesetben 1031-ben, majd Szent István 1038-ban. 1044-ben, a Vata-féle pogánylázadáskor Gellért behívta az országba Vazul fiait, hogy rendet teremtsenek. A hercegek elé indult volna, amikor megtalálták Vata emberei. Arra akarták kényszeríteni, hogy tagadja meg a keresztény hitét. Ő erre azonban nem volt hajlandó, ekkor gurították le a mai Gellért-hegyről egy szögekkel kivert hordóban a mélybe. Így halt mártírhalált Gellért püspök, aki Magyarország jobbításának szentelte életét.

Szent Gellért jelentősége:

1. Életét áldozta a magyar kereszténységért,

2. hitét nem tagadta meg,

3. Szent István fiát, Imre herceget oktatta.