A lapunk birtokában lévő kimutatás szerint további 38,28 milliárd az az összeg, amelynek még nem járt le a fizetési határideje. Ennek egy részét minden bizonnyal rendezik majd az intézmények a beszállítóknak, míg egy másik része valószínűleg adóssággá minősül majd át. A legtöbb fizetési határidőn túli tartozást – közel 4,9, illetve 4,3 milliárd forintot – a Pécsi Tudományegyetem, illetve a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alatt álló Állami Egészségügyi Központ jelentette. Kétmilliárd forint feletti lejárt tartozásról számolt be továbbá két intézmény, a Szegedi Tudományegyetem Szentgyörgyi Albert Klinikai Központja, valamint a Jósa András Oktatókórház. Ugyanakkor akadt jó néhány olyan intézmény, amely azt közölte, hogy nincs lejárt tartozása.
*
A lapunknak névtelenül nyilatkozó szakemberek azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy ezek a számok sem feltétlenül tükrözik a valós helyzetet. Az intézményvezetők ugyanis könnyen élhettek a fizetési határidő átütemezésével. Ezzel ugyanis akár egy-egy komolyabb összeget is el lehet tüntetni a lejárt szállítói tartozásállományból, s papíron át lehet tenni abba a kategóriába, amely még időben rendezhető, azaz nem járt le a fizetési határideje. Ez a kategória volt többek között az, ami miatt pontosításra is szorult a felmérés. A minisztérium maga is elismerte az intézményvezetőknek küldött internetes levélben, hogy egy képletet elrontott. Ugyanakkor a tárca egyelőre csak annyit közölt, hogy az intézményvezetők félreértelmeztek bizonyos kérdéseket, illetve néhány helyen pontatlanul töltötték ki az adatlapot, ami miatt hiánypótlást és pontosítást kellett kérni tőlük.
Megkerestük a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkárságának sajtóosztályát is az adósságfelméréssel kapcsolatban. Azt közölték lapunkkal, hogy ezek nem tekinthetők végleges eredményeknek, mert az adatok feldolgozása és pontosítása még tart. Hozzátették, hogy jövő héten folytatódnak a tárgyalások, ekkor fogják öt szakmai szervezettel a végösszeget egyeztetni. A szakmai szervezetek által delegált képviselők betekinthetnek majd a fekvőbeteg-ellátó intézmények adatlapjaiba. A kórházak adósságállományának pontos összegét ezt követően fogják nyilvánosságra hozni – szögezték le.
Ismert: korábban számtalan becslés elhangzott már arról, hogy mekkora a kórházak adósságállománya. A számok nagyjából 25 és 150 milliárd forint között mozogtak. Még azon szakértők prognózisai is hatalmas eltérést mutattak, akik belülről és igen jól ismerik az ellátórendszert, illetve a finanszírozást. Ez többek között azzal magyarázható, hogy nem volt egységes álláspont arra vonatkozóan, mi képezi az adósságállományt, s miként kell kezelni az akár hosszú időre is átütemezett tartozásállományt.
Korábban egyébként Szócska Miklós államtitkár egyértelművé tette, hogy egy esetleges kórház-konszolidáció alapja ez az adósságfelmérés lesz. Ezzel arra utalt, hogy senki ne reméljen többletforrást azok közül, akik nem szolgáltatnak adatot. Ez egyébként a korábbi – többnyire a Magyar Kórházszövetség által készített – felméréseknél rendre előfordult: volt, amikor az intézmények negyede nem válaszolt a feltett kérdésekre, így azok az összegzések nem tükrözhették a valós helyzetet. Arról azonban egyelőre semmi biztosat nem lehet tudni, hogy juttat-e a kormány többletforrást az egészségügyi ágazatnak és ha igen, akkor mennyit.
Beismerés. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO elismerte, hogy 15 fős különleges bizottságának öt tagja gyógyszergyáraktól kapott támogatásokat. E testületnek kulcsszerepe volt abban, hogy a WHO világjárványnak kiáltsa ki a H1N1 terjedését. A vezető gyógyszergyárak ennek következtében hatalmas megrendeléseket kaptak oltóanyaggyártásra. A WHO munkatársainak támogatásában olyan cégek is részt vettek, amelyek éppen H1N1 elleni vakcinákat állítanak elő. (MN)
