Az Országgyűlés május 26-án 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett döntött úgy, hogy lehetővé teszi a határon túli magyarok egyszerűbb, kedvezményes honosítását. A fideszes és KDNP-s képviselők – Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt – által jegyzett javaslat értelmében a jogszabály augusztus 20-án lép hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kell alkalmazni. A honosítás feltételrendszere a korábbi jogszabály szerint igen bonyolult volt: kis túlzással egy kínai zokniárusnak sem volt sokkal nehezebb megkapnia az állampolgárságot, mint egy olyan magyarnak, aki fölött csak átment a határ 1920-ban. Nem véletlen, hogy a honosítás feltétele az új rendelkezés szerint „mindössze” annyi: a kérelmezőnek tudnia kell bizonyítani, hogy felmenője magyar állampolgár volt. Ha ez nem lehetséges, elég, ha valószínűsíteni tudja ezt – ez a kitétel például a moldvai csángókra is kiterjeszti a kedvezményes honosítás lehetőségét. Még egy fontos dolgot megkövetel a törvény: az állampolgárságért folyamodó tudjon magyarul. A korábbiakhoz képest az is változás, hogy a kiskorú gyermek automatikusan állampolgárrá válhat, ha szülőjével együtt nyújtja be a kérelmet, illetve ha szülei honosítása sikerrel befejeződött. A magyar állampolgárság kedvezményes elnyeréséért folyamodók előtt már az az akadály sem tornyosul, amely többéves, életvitelszerű magyarországi tartózkodásra kötelezte őket. Azoknak, akik könnyített módon kívánnak magyar állampolgársághoz jutni, és erre jogosultak, az állampolgári vizsga letétele sem kötelező.
A honosítás szabályait megváltoztató jogszabály végrehajtási rendeletét a múlt héten adta ki a kormány. Ennek mellékleteként szerepel az az úgynevezett honosítási-visszahonosítási kérelem, amelyet az állampolgárságért folyamodóknak ki kell tölteniük; természetesen magyarul. (A visszahonosításnak is komoly jelentősége van, bár formailag lényegében megegyezik az állampolgárság kedvezményes megszerzésével: azokra is vonatkozik, akik a kommunizmus idején külföldre emigráltak.) A kérelem sajátossága, hogy azzal nemcsak külön-külön személyek, hanem egy eljárással a teljes család kérheti a könnyített honosítást. Az űrlapon ugyanis a kérelmező mellett – ha van – a házastárs és gyermekeik adatai is feltüntethetők, ezzel lényegesen egyszerűbbé válik az ügymenet.
Természetesen az eddig megszokott ügymenet is megmarad; azok tehát, akik nem jogosultak az állampolgárság kedvezményes elnyerésére, továbbra is viszonylag nehéz honosítási eljárással állnak szemben. A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott, a magyar jog szerint büntetlen előéletű, és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban, megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított, illetve meg kell felelnie azon feltételnek, amely kimondja: honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti. Ezenkívül magyar nyelven állampolgársági vizsgát is kell tenni. Ennek témái között megtalálhatók az alkotmányos alapismeretek; tisztában kell lenni hazánk nemzeti jelképeivel (címer, zászló, korona, Himnusz, Szózat) és ünnepeivel, az ország alkotmányos berendezkedéssel és intézményrendszerrel, illetve nemzetközi szervezetekben való szerepvállalásainkkal. Ezenkívül számot kell adni a magyar kultúra, így a zene, a képzőművészet, az irodalom, illetve tudomány kiemelkedő személyiségeiről is. Szintén követelmény a magyar történelem fordulópontjainak ismerete.
n
Lakcím. A kettős állampolgárságért folyamodó határon túli magyarok a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monokon állandó lakcímet kérhetnek – döntött a képviselő-testület. A határozat szerint az igénylőket a község önkormányzata Kossuth Lajos szülőházába jelenti be. (MTI)
origo.hu
Kiderült, hogy ki a rejtélyes lottónyertes, aki óriásplakátot vett az Oktogonon
