Számos egészségügyi intézményben tárt fel hiányosságot az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF). Egy nemrég lezárult vizsgálat közel 800 kérdés alapján arra kereste a választ, hogy milyen a betegbiztonság, hogyan tájékoztatják a pácienseket, milyen a szülészetek felszereltsége, hány ágy jut egy kórteremre, s hogyan látják el a gyermekeket.
Az EBF elemzése megállapította: a műtéti beavatkozásokat végző intézmények harminc százaléka nem rendelkezik olyan helyi eljárásrenddel, ami az operációval kapcsolatos biztonsági lépéseket rögzíti. 22 százalékukban közvetlenül a műtét előtt nem ellenőrzik a beteg személyazonosságát, 19 százalékukban a beavatkozási terület pontos jelölését, 26 százalékukban pedig semmi sem szabályozza, miként kell ellenőrizni a beavatkozás befejezése előtt, hogy nem maradt-e idegen test a betegben.
*
A gyógyszerellátás folyamata az intézmények 91 százalékában szabályozott. Számítógépes interakciós adatbázis, amely a különböző medicinák hatóanyagainak egymást befolyásoló hatására figyelmeztet, csak a szolgáltatók 39 százalékánál működik.
A járóbeteg-ellátást végző intézmények 23 százalékának informatikai rendszerében nem tárolhatók a digitális képalkotó eredmények, és 15 százaléka nem adja ki a beteg részére a felvételt. A gyógyszereléshez kötött felelősségi köröket a rendelők 27 százaléka nem szabályozza dokumentáltan.
Gyermekellátás
Nagyon kevés helyen megoldott, hogy a felnőttosztályokon ne kezeljenek gyermekeket. Az intézmények 84 százalékában lehetősége van az édesanyának arra, hogy közvetlenül a gyermeke mellett, az intézmény által biztosított fekvőhelyen töltse az éjszakát. Az elhelyezés a 65 telephely közül 27-nél minden esetben ingyenes, további tíz helyen pedig akkor nem kell fizetni, ha az édesanyának van érvényes társadalombiztosítása.
A vizsgálat megállapította, hogy csak az intézmények 37 százalékában mehet be a szülő a 14 éven aluli gyermekével a vizsgálat vagy a beavatkozás helyszínére különösebb korlátozás nélkül. Altatásban végzett beavatkozás esetén az intézmények 13 százalékában nem lehet a műtőbe tolásig az édesanya a gyermekével.
A kórházaknak csak 36 százaléka tudja megoldani, hogy minden gyermekeket kezelő fekvőbeteg-osztályon legyen játszó- vagy rekreációs szoba, és csak a 46 százalékuk tud gyermekfoglalkoztatót alkalmazni. A 14 év alatti gyermekeket is ellátó szakrendelők 62 százalékában található pelenkázó, míg játéksarok csak 27 százalékukban van.
Szülészetek
A hatvanegy válaszoló szülészet közül ötven helyen van egyágyas szülőszoba. A pozicionálható szülőágy kivételével nincs egyéb vajúdást segítő eszköz két kórházban, a többi szülészeten viszont mindenhol rendelkezésre áll legalább labda, s tizenkilenc helyen még kádban is vajúdhatnak az édesanyák. Harmincöt intézményben csak a vajúdás pozíciója választható meg, a szülésé nem.
Két kórházban nincs lehetősége a várandós anyának szülészorvos választására, míg „saját” szülésznőt 11 helyen nem kérhetnek. A kórházak 21 százaléka engedi, hogy a törvényben előírt egy személyen kívül más is jelen lehessen a szülésnél, ha azt a nő igényli. Császármetszésnél viszont csak 31 százalékuk tudja megoldani, hogy az apa is ott legyen. Huszonhét intézményben érhető el a nap bármelyik szakában epidurális fájdalomcsillapítás (EDA), 12 helyen azonban még halvaszülés, késői vetélés esetén sem tudják megadni ezt a lehetőséget.
Harmincnégy szülészeten nem tudják biztosítani, hogy az anya megszakítás nélkül a csecsemőjével tölthessen minimum harminc percet közvetlen bőrkontaktusban a szülés után. Császármetszés után 13 intézmény egyáltalán nem tudja biztosítani a korai bőrkontaktust sem az apával, sem az anyával. Kiderült az is, hogy nincs állandó neonatalógus (újszülöttgyógyász) jelenlét a szülészetek 26 százalékában.
Várólisták
A válaszadó intézményeknek csak 63 százaléka jeleníti meg honlapján három napon belül vagy annál is gyorsabban a várólistán történt változásokat, megfelelve ezzel a jogszabályi követelménynek. A várólistát vezető fekvőbeteg-ellátók 57 százaléka rendelkezik minden szervezeti egységre és minden ellátástípusra kiterjedő várólista-szabályzattal, illetve helyi eljárásrenddel, 23 százalékuknál a hatály nem teljes körű, a szolgáltatók húsz százalékánál viszont nincs is ilyen belső szabályozás.
Kiegészítő szolgáltatások
Egy kórteremre átlagosan 3,45 tb-finanszírozott (tehát a beteg számára térítésmentes) ágy jut. Ezek 12 százaléka található légkondicionált kórteremben. A kórházi telephelyek 44 százalékában azonban egyáltalán nincs klimatizált helyen lévő tb-finanszírozott ágy. A telephelyek 43 százaléka tud internetelérést biztosítani a betegeknek, többnyire azok saját számítógépén, illetve kórházi gépen valamilyen közösségi helyiségben. A telephelyek felében működik gyógyszertár, háromnegyedében büfé, 40 százalékukban pedig ATM is található. A telephelyeknek azonban továbbra is csupán 57 százaléka teljesen akadálymentesített.
Betegjogok
A betegek a kórházak 45 százalékában kapnak betegjogokkal kapcsolatos elvihető tájékoztatót. Az intézmények szinte mindegyikében kihelyezték a betegjogi képviselő elérhetőségét. A műtéti beavatkozás előtt a pácienseknek szinte mindenhol alá kell írniuk, hogy megkapták és megértették a szóbeli tájékoztatást.
Az intézmények 63 százalékában van panaszláda, 42 százalékukban pedig virtuális (azaz e-mailes vagy webes) „panaszláda” is elérhető. A telephelyek 55 százalékában minimum félévente megvalósul a panaszkezelés értékelése.
a vég
Ez volt az Egészségbiztosítási Felügyelet egyik utolsó elemzése. Az ágazat szabad demokrata vezetése idején létrehozott szervezet ugyanis hamarosan megszűnik. Az erről szóló döntést az első intézkedések között jelentette be Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára.
