Az ítélőtábla új elsőfokú eljárást rendelt el az ön és társai elleni perben. Idáig a bíróságon csak rövidebb nyilatkozatokat, észrevételeket tett, fenntartva ügyészségi vallomását. Tervezi, hogy védekezési stratégiáján változtat?
– Továbbra is vállalom a felelősséget a tetteimért és együttműködöm a hatóságokkal, de ez nem azt jelenti, hogy a jövőben minden egyes megalapozatlanul kimutatott tranzakciót a magaménak fogok elismerni. A jogi képviselőm segítségével aktív és érdemi védekezést fogunk képviselni a megismételt eljárásban. Meggyőződésem, hogy a hatályon kívül helyezett elsőfokú ítéletért én is felelős vagyok, mert évekig nem foglalkoztam a büntetőüggyel, éppen ezért nem lenne korrekt, hogyha a nyomozó hatóságokra vagy az elsőfokú bíróságra hárítanám a felelősséget. Véleményem szerint a rossz védekezési stratégia, illetve az, hogy nem is volt védekezési stratégia, az elsődleges okai annak, hogy megalapozatlanul vagy tévesen ítéltek el 2008-ban.
– Elképzelhetőnek tartja, hogy a pénzügyi visszaélések egészen új megvilágításba kerülnek?
– Mint ahogyan a Fővárosi Ítélőtáblán is elmondtam, ezt az ügyet nem tárták fel. Az elsőfokú bíróság körülbelül egyharmados felderítettség mellett hozott ítéletet 2008-ban. Az ügy haszonélvezői eddig sikeresen elkerülték a felelősségre vonást, de nem tartom kizártnak, hogy a közeljövőben ez változhat. Az ön által említett pénzügyi visszaélésekről pedig ki fognak derülni, hogy részben nem is voltak bűncselekmények.
– Információink szerint volt munkáltatója, a K&H Equities Rt. munkaügyi perben követelné vissza öntől, Kerék Csabától és Mészáros Jánostól az ügyfeleknek kifizetett összegeket. Mi a véleménye erről?
– Igen, tudok róla. Ezt a keresetet tavaly már elutasította a bíróság. Az Equities most ismét megpróbál érvényt szerezni valósnak vélt igényeinek. A brókercég több milliárd forintot fizetett ki volt ügyfeleimnek, ám nem azért, mert én megkárosítottam őket, hanem azért, mert a választott bíróságok helytelen döntéseket hoztak. Hatalmas, esetenként milliárdos összegeket kaptak olyanok, akik nem is voltak károsultak. Csak néhány példát mondanék az ésszerűtlen kifizetésekre: volt olyan ügyfél, aki több milliárd forint hozamra tett szert a számlájára vásárolt Pannonplast-részvényekkel, véleményem szerint jogosulatlanul, mert a részvények megvásárlása részben nem a saját pénzéből, hanem állami pénzből történt. Ezenfelül a K&H Equities Rt. további közel 1,4 milliárd forint kártérítést fizetett ki a nem károsult ügyfél részére 2006-ban. A fenti ügyfél körülbelül 3-4 milliárd forintot rakhatott zsebre úgy, hogy a befektetett vagyonában bármilyen értékcsökkenés keletkezett volna a tevékenységem következtében. Egy másik esetben egy társaság 175 millió forintot helyezett el a brókercégnél. Itt több mint 53 millió forint nyereséget értem el 2003 júniusáig, a botrány kirobbanásáig. Ehhez képest 2004-ben ugyancsak egy választott bírósági döntés alapján az ügyfél több mint 790 millió forintban részesült a brókercégtől. Azt egyébként már végképp nem értem, hogy Kerék Csabának vagy Mészáros Jánosnak mi köze van azokhoz a kifizetésekhez, amelyeknél a brókercég peren kívül megállapodott a nagyrészt nem károsult ügyfelekkel, hiszen ők nem voltak a K&H Equities alkalmazottjai.
– Miért érhette meg a brókercégnek, hogy, legalábbis ön szerint, jogalap nélkül fizessen az ügyfeleknek?
– Ha jól tudom, a nem károsult ügyfeleknek kifizetett összegek jelentős részét a bank biztosítója megtérítette a brókercégnek. Ettől függetlenül finoman szólva is kétségekre adhatnak okot a választott bírósági döntések, amelyek alapján az ügyfelek a befektetett összeg többszörösét kapták vissza a pénzintézettől, horribilis, több száz százalékos kártérítésekre alapult a kifizetések nagy része. Úgy gondolom, hogy a brókercég velem szembeni milliárdos követelése megalapozatlan, mert nagyrészt nem az én károkozó magatartásom következtében kellett kifizetni ezeket a hatalmas öszszegeket. Ezt támasztja alá az is, hogy az Equities jelentős összegeket perel vissza az ügyfelektől jogalap nélküli gazdagodás jogcímén. A brókercégnek rendelkezésére álltak azok az adatok, amelyek cáfolhatták volna az ügyfelek eltúlzott igényeit.
– Előjöhetnek új nevek?
– A büntetőjogi felelősségemet azoknál a jogügyleteknél, ahol szabálytalanságot követtem el, továbbra is elismerem, még a látszatát is kerülném annak, hogy áthárítom a felelősséget az ügyfelekre. De igazságtalannak tartom, hogy a tranzakciókban közreműködő és sok esetben azokat leplező ügyfelek valamilyen oknál fogva kimaradtak az eljárásból, illetve csak tanúként hallgatták meg őket. A fellebbviteli főügyész átiratában felhívta a figyelmet arra a fontos körülményre, hogy a mai napig nincs tisztázva, kik voltak az úgynevezett részcselekmények kedvezményezettjei, akikhez a pénz került. Főügyész úr észrevételével maximálisan egyetértek. Jogi képviselőm segítségével az előzetes letartóztatásom alatt ügyfelenként feltártam és feldolgoztam a tranzakciókat, tehát azt, hogy kikhez milyen nagyságrendű összegek kerültek jogosulatlanul. A feldolgozott ügyletek és átutalások önmagukért beszélnek. A megismételt eljárás az eddig fel nem tárt igazságról fog szólni, hamarosan kiderül, hogy kik voltak ennek az ügynek a tényleges haszonélvezői, akikhez a pénz került. Tehát visszatérve a kérdésére, véleményem szerint előjöhetnek új nevek.
– Ki lehet a nagy vesztese a megismételt tárgyalásnak?
– Ennek az ügynek már most is van 24 nagy vesztese, és számításaim szerint körülbelül 180-200 nagy nyertese, ők a nevető harmadikok. A nyertesekhez nem ritkán százmilliós vagy milliárdos nagyságrendű összegek, illetve üzletrészek kerültek jogtalanul. A vádlottak többségének ugyanakkor tönkrement az élete a több mint hét éve tartó eljárás alatt.
– A fellebbviteli főügyész viszonylag részletesen kitért Rejtő E. Tibor szerepére, hogy az FB nem vizsgálta az önök között lévő speciális alárendeltségi viszonyt. Volt főnökével milyen kapcsolatban volt?
– Jó kapcsolatban álltunk.
– Elhangzott az is, hogy a brókercég munkatársai közül csak az ön telefonhívásait nem rögzítették. Miért?
– Ez ostobaság. A brókercégnél befektetési tanácsadást végeztem, a befektetési tanácsadó az ügyfelek írásos megbízásait továbbítja az üzletkötőknek (brókereknek) és az adminisztráció munkatársainak. A befektetési tanácsadónak nem volt előírva a rögzítős telefon használata, és ezt a brókercég sem tette kötelezővé.
– Ha jól emlékszem, igazságügyi szakértői vélemény állapította meg, hogy a K&H szervezeti szabályzatába szinte kódolva volt, hogy visszaélésekre adjon lehetőséget. Mintha az egész pénzintézet úgy épült volna fel, hogy elfedje ezeket a manipulációkat. Ezzel egyetért?
– Részben igen. Az elsőfokú eljárásban kirendelt szakértők megállapították, hogy a szabálytalanságok az egész K&H Bank Rt.-ben és a K&H Equities Rt.-nél is áthatották a teljes működést. A szakértők szerint a pénzintézet első számú vezetőit, az igazgatóságokat, felügyelőbizottságokat, de még a tulajdonosokat is felelősség terheli azért, mert évekig eltűrték a szabálytalanságokat. A nyomozás során kirendelt tőkepiaci szakértő megállapítása szerint „a PSZÁF számára a bankcsoport vezetése olyan helyzetet teremtett, ami lehetetlenné tette, hogy éveken keresztül kiderülhessenek a jogszerűtlen pénz- és értékpapír-műveletek. A felügyeletet szándékosan félrevezette a K&H Befektetési Rt. vezetése”. A büntetőügyben eljárt hatóságok valamiért figyelmen kívül hagyták ezeket a súlyos szakértői kijelentéseket, a mai napig sem értem, hogy miért. Az első fokon ítéletet hirdető Fővárosi Bíróságnak elkerülte a figyelmét, hogy én sem a bank, sem a brókercég felső vezetéséhez nem tartoztam, utasítási, aláírási jogosultságom nem volt, cégjegyzésre nem voltam jogosult. Egyébként határozott véleményem, hogy a sértetti beadványok (K&H Equities Rt.) is hozzájárultak az elsőfokú – hatályon kívül helyezett –, téves ítélethez. Hét évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a K&H Equities Rt. jogi képviselője elismerje az ítélőtáblán a tárgyalóteremben: „az ügyészi érvelésnek megfelelően igaz is lehet, hogy Kulcsár Attila jogilag, közvetlenül nem rendelkezett az ügyfelek pénzével.” Nyilvánvaló, hogy ha jogilag nem rendelkezhettem az ügyfelek pénzével, akkor az nem is volt rám bízva, tehát a büntetőjogi értelemben vett rábízás hiánya kizárta a sikkasztás bűncselekmény elkövetését részemről.
– Évek óta tart már a büntetőeljárás, amelyet most gyakorlatilag az elejéről újra kell kezdeni. Mire számít az új eljárásban?
– Véleményem szerint ezt az ügyet már a kezdeti szakasztól félrenyomozták. Valószínűleg nem tudatosan, csak egyszerűen téves irányba nyomoztak, és ennek meg is lett az eredménye a hatályon kívül helyező végzéssel. A fellebbviteli főügyész az átiratában fontos hiányosságokra hívta fel a figyelmet. Például arra is, hogy az eljárásban az ügyfeleknek csak általános, konkrétumok nélküli kérdéseket tettek fel az eljáró hatóságok. Az ügyet most már jól ismerve szerintem ennek az ügynek a megoldása a konkrét tranzakciókban rejlik. Valószínűleg nem lesz könnyű dolga az új első fokon eljáró bíróságnak, mert ahhoz, hogy kiderüljön az igazság, szükséges lesz ismételten minden egyes ügyfelének minden egyes tranzakcióról nyilatkoztatni. Tehát szerintem szembesíteni kell a megismételt eljárásban az ügyfeleket a konkrét részcselekményekkel, átutalásokkal. A jogi képviselőmmel részletesen átnéztük a tanúvallomásokat és összevetettük a szakértői véleményekben található adatokkal. Elképesztő eltérések vannak a tanúvallomások és a megtörtént tranzakciók között, bár hozzá kell tennem, hogy a szakértői vélemények is pontatlanok, hiányosak.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
