Délkelet-Törökországban, a kurdok lakta területeken az elmúlt hétben több támadást intéztek rendőrök ellen, jóllehet a Kurd Munkáspárt (PKK) augusztus 13-án az alkotmányreformról tartott népszavazás miatt tűzszünetet hirdetett meg. A PKK bejelentette, hogy a kurd szakadárok leteszik a fegyvert, ha Törökország elfogadja az autonóm régiók spanyolországihoz hasonló modelljét. „A népszavazási eredmények azt mutatják, hogy a kurd identitást felvállaló csoporttal foglalkozni kell a kurdkérdés megoldása érdekében” – állt az alkotmánymódosítást támogató voksolás után a Radikal napilapban. Az említett területen ugyanis bár az igenek győztek, a részvétel nagyon alacsony volt, mégpedig vélhetően a Béke és Demokrácia Párt (BDP) bojkottfelhívása következtében. Faik Bulut kurd író figyelmeztette is Recep Tayyip Erdogan török kormányfőt, hogy a tűzszünet lejárta előtt vegye elő a kurdkérdést, így bizonyítva elkötelezettségét a béke iránt.
Igen ám, de a BDP szerint a béketárgyalások közvetítője a PKK és annak bebörtönzött vezetője, Abdullah Öcalan kellene legyen, erről pedig Ankara hallani sem akar, ellenben tegnap olyan tanácskozást tartottak a Hürriyet napilap szerint, amelyen épp a PKK további elszigeteléséről egyeztettek. A megbeszélésen szó volt arról a tervről is, amelyet a BDP határozott el a bojkott sikerét követően. A kurd párt ugyanis egyhetes iskolai bojkottot szorgalmaz a kurd iskolákban, ezzel hívná fel a figyelmet a kurd nyelvű oktatás szükségességére. A sajtó szerint valószínűtlen, hogy a kormány egyeztetésre készülne a kurdokkal, vagy kedvezne nekik az új alkotmányban. A másik oldal is érzi ezt, s nem véletlen, hogy a tűzszünet idején kilenc PKK-tag halt meg összecsapásokban. Az egyikük, Beytullah Özkan temetésén mintegy 40 ezer ember vett részt. A koporsónál a BDP helyi elnöke tartott beszédet, amelyben Özkant mártírnak nevezte, a tömeg pedig bosszút esküdött haláláért.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
