Erőss bírja a mászást

Rövidesen elkezdik a 7200 méteres magasságban tervezett II. tábor építését a 8201 méteres Cho-Oju megmászására vállalkozó magyar alpinisták. A súlyos baleseten átesett Erőss Zsolt jól veszi az akadályokat, műlába megfelelően működik a magashegyi körülmények között. A csapat két tagja visszaindult Budapestre.

2010. 09. 25. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jól érzi magát, és bírja a magashegyi mászást a januárban lábamputáción átesett, protézissel sportoló Erőss Zsolt, aki kilenc hónappal súlyos balesete után társaival arra vállalkozott, hogy afféle rehabilitációként felkapaszkodik a világ hatodik legmagasabb csúcsára, a nepáli Himalájában lévő, 8201 méteres Cho-Ojura.
Mint arról beszámoltunk, Erőss Zsolt, a Mount Everestet első magyar állampolgárként megmászó sportoló és két társa idén januárban a Magas-Tátrában, a Kopky-hegygerinc egyik ismeretlen folyosóján ereszkedett lefelé, amikor megindult alattuk a hótömeg. Erőss Zsolt jobb bokája szilánkosra tört, ezért később – orvosaival konzultálva – az amputáció mellett döntött. A majd’ harmincéves tapasztalattal rendelkező hegymászó hosszú és alapos edzésekkel, illetve megfelelő műlábakkal készült a csúcs megmászására. Kollár Lajos, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozat, illetve a mostani vállalkozás vezetőjének beszámolója szerint Erőss jól veszi az akadályokat, alig látni változást a korábbi és a jelenlegi mászása között.
Az I. tábort 6400 méteren két sátorral már fölállították, a csapatból négyen ott is aludtak, majd visszatértek az előretolt alaptáborba (5700 méter). Rövid pihenő után 7200 méteren nekilátnak a II. tábor felépítéséhez.
Az elmúlt napok legfőbb célja az akklimatizáció volt, de kiderült, az Erőssről készülő dokumentumfilm operatőre, Tóth Zsolt szervezete nem bírja a magashegyi körülményeket. A trekkinges (magashegyi túrázó) Kelemen Ferenc feljutott hatezer méterig, és ezzel teljesítette a tervét, ezért Tóth Zsolttal együtt elindult Katmanduba, majd onnan Budapestre. Vincze Szabolcs, a csapat itthoni kapcsolattartója elmondta: komoly döntést kellett meghozniuk ahhoz, hogy elkerüljenek egy súlyosabb helyzetet. A hegymászóknak folyamatosan figyelniük kell egymásra, a magashegyi betegség jeleire, azaz a koordinációs, esetleg tudatzavarra, fejfájásra, rosszullétre, emésztési zavarokra, mert ezek súlyos esetben tüdő- vagy agyödémát is okozhatnak.
A megfogyatkozott társaság – Kollár Lajos, Erőss Zsolt, Szlankó Zoltán, Horváth Tibor és Kollmann András – azonban rövidesen újabb sportolókkal bővül, Mécs László, Wetzl Péter és Gál László ugyanis szeptember közepére ígérte érkezését. Wetzl azt tervezi, hogy első magyarként lesíel a Cho-Oju csúcsáról. A hármas még nem jelentkezett, feltehetőleg már a közelben járnak.
A csúcstámadás időpontja sok tényezőtől, így a többiek megérkezésétől, az időjárás alakulásától és a csapattagok állapotától is függ. Ráadásul Kollár beszámolója szerint a hegyen jelenleg legalább hetven csapat készülődik, azaz a magyaroknak várakozniuk kell majd, talán szeptember végén, október elején kapaszkodhatnak fel a csúcsra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.