Gyógymasszőrképzés távoktatásban, háromszori konzultációval. Az oktatást egy VIII. kerületi bérház harmadik emeleti garzonlakásában tartják, nélkülözve a szükséges tárgyi és oktatói feltételeket. Pedig ahhoz, hogy valaki megtanulja a mozdulatokat, s megérezze, hol húzódnak az emberi test izomrostjai, hónapokon át tartó gyakorlás szükséges – mondta Balogh Zoltán. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke tucatnyi hasonló tanfolyamról tud, nemcsak a gyógymasszőröknél, hanem az ápolóknál, a szakápolóknál, a szakasszisztenseknél, a műtősasszisztenseknél és az egyéb egészségügyi szakmáknál is. Hangsúlyozta: óriási gondok vannak az egészségügyi szakemberképzés minőségével. Amióta ez a feladat kikerült az iskolarendszerből, „himi-humi” bt.-k, kft.-k végeznek üzleti megfontolásból ilyen oktatást, de nem biztosítják hozzá a szükséges tárgyi és személyi feltételeket.
A tanfolyamok az engedélyezésnél még általában megfelelnek az előírásoknak – vélekedett Balogh Zoltán –, ám valójában sokkal rövidebb a képzés a tervezettnél, kevés és nem megfelelő a gyakorlati oktatás. Van olyan szakma, amelyet a nemzetközi ajánlások szerint körülbelül 1200 órás, úgynevezett ráépülő képzéssel lehet elsajátítani, ám Magyarországon a végzettséget igazoló papír elvileg 450 órás oktatással is megszerezhető.
A kamarának ugyan nincs ellenőrzési joga a képzések fölött, de amióta 2009-től a szakmai szervezet is képviselteti magát a háromtagú vizsgabizottságban, Balogh Zoltán találkozott már olyan 18 fős csoporttal, amelyből 17 végzőst meg kellett buktatni. Többségük ott szembesült azzal, hogy hiába fizette ki a tanfolyam árát, a tudása nem megfelelő. Volt olyan vizsga, amelyet a rossz színvonal miatt fel kellett függeszteni. Sokszor előfordul az is, hogy a hirdetésekben OKJ-s végzettséget ígérnek a fiataloknak, ám a végén ezt nem kapják meg, s csak egy szinte értéktelen papírt adnak nekik.
Tehát már nemcsak az a baj, hogy kevés az egészségügyi szakdolgozó, hanem az is, hogy egyre kisebb a tudásuk. A most végzettek készségei sokkal gyengébbek, mint egy évtizeddel ezelőtt – vélekedett Balogh Zoltán. Arra a kérdésre, hogy ez miben mutatkozik meg leginkább, úgy felelt: mindenben, az injekció beadásában, az infúzió összeállításában, a betegmozgatásban, a táplálásban.
Magyarország EU-csatlakozása óta sokat változott az egészségügyi szakemberek képzése. Míg korábban általában egészségügyi középiskolában folyt az oktatás, addig mára ez kikerült az iskolarendszerből, s érettségi után választható az OKJ-s, vagy főiskolai végzettséget adó képzés, amelyet magánvállalkozások végeznek. A szakmai kamara elnöke szerint nem kellene visszaállítani a korábbi rendszert, hiszen nem jó, ha a fiataloknak 14 éves korukban kell eldönteniük, hogy ezt a pályát választják, s 17 évesen már a betegágy mellett dolgoznak. Elképzelésük szerint a képzést részben vissza kellene helyezni az iskolarendszerbe úgy, hogy bizonyos középiskolákban a fiatalok felvehessék a szükséges tantárgyakat, így érettségi után már csak egy 1-1,5 éves ráépülő képzést kellene elvégezniük, amelynek minőségét is könnyebb ellenőrizni. Ebben a technikum jellegű képzésben nagyobb szerepet kellene kapniuk az egészségügyi intézményeknek, amelyekben persze az is gondot okoz, hogy a szakoktatói gárda nagy részét leépítették. A szakmai kamara az elmúlt években sokszor tett javaslatokat a képzés átalakítására, de eddig nem történt érdemi intézkedés. Az új kormány megalakulása után is felvetették ezt, s reményeik szerint hamarosan tárgyalnak a témáról az egészségügyért felelős államtitkársággal. Balogh Zoltán szerint ugyanis gyors kormányzati beavatkozásra van szükség, mert a helyzet így tarthatatlan.
Hangsúlyozta: ezt a feladatot nem lehet a szabad versenyre bízni, nem lehet ugyanúgy kezelni az egészségügyi szakemberek képzését, mint a műkörömépítőkét, vagy éppen a bármixerekét. Ott legfeljebb nem megy vissza a kuncsaft, ha nem elégedett a szolgáltatással, de az egészségügyben a betegek gyógyulása, élete a tét.
origo.hu
Átkot szórtak Magyarországra a balliberálisok, Orbán Viktor példátlan módon elsöpörte őket
