Iráni gázt Ománból

Irán a napokban elkezdi a Hormuzi-szorosban található olajlelőhelyen való kitermelést, amelyen Ománnal osztozik, és kutatások szerint mintegy 600 millió hordó nyersolajat rejt. Irán a Déli Parsz–Északi Terület gázmezőn is közösen termel, ott Katar a partnere. Teherán ugyan a gazdasági szankciók miatt nehezen kereskedik, szomszédaival azonban jól együtt tud működni, és azok tovább tudják adni a nyersanyagot a vásárlóknak.

Új rakéta. Irán sikeresen kipróbálta egy évek óta meglévő föld-föld rakétája továbbfejlesztett változatát, közölte Ahmad Vahidi védelmi miniszter. A Fateh–110 rakéta eredetileg mintegy 200 kilométer hatótávolságú, 9 méter hosszú és 3,5 tonna súlyú. Vahidi szerint a szilárd üzemanyaggal hajtott fegyver nagy pontosságú irányítóberendezést kapott, de a fejlesztésről többet nem lehet tudni. Az iráni hadseregben szeptemberben állítják hadrendbe a harmadik generációs Fateh–110-et, amelynek kipróbálását az iráni televízió is közvetítette, írta az MTI. (MN)

Hivatalosan az Arab-öbölben található Hengam-sziget környéke révén részesül Irán a Hormuzi-szorosban található olajlelőhelyből, Omán pedig a Muszandam-félszigetre hivatkozva termeli ki a fekete aranyat, annak ellenére, hogy a sziklás kiszögellés és Omán között az Egyesült Arab Emírségek helyezkedik el, Maszkat és a félsziget között csak gyorshajóval lehet közlekedni. Irán és Omán között régi szövetség alakult ki gazdasági érdekeik folytán, így várhatóan két év múlva épül ki a Kis-sziget és az ománi terület közötti gázvezeték. A legendákból ismert Kis, Irán Caprija nem csupán üdülőhely, hanem az alternatív olajbörze székhelye is, ahol rijáltól euróig mindenért lehet olajat és földgázt vásárolni, csak az amerikai dollárt nem fogadják el. Omán pedig szívesen vásárol, a gázt pedig vagy felhasználja, vagy továbbadja olyan országoknak, amelyeknek szüksége van a gázra, de az Iránt sújtó szankciókat nem törné meg.
Irán másik állandó partnere Katar, amellyel közösen termeli ki a világ legnagyobb gázmezőjének tartalmát, s bár szoros a szövetségük, állandó versenytársak is. Irán szívesen eladná gázát a legnagyobb vásárlóknak is, de a szállítással nagy gondjai vannak, nem áll ugyanis rendelkezésére olyan technológia, amellyel cseppfolyóssá tudná tenni földgázát (LNG), miközben Katar a világ harmadik legnagyobb gáztartalékával rendelkezik, az LNG szállításában pedig világelső. A technológiát Irán vagy az amerikai GE-től vásárolhatná meg, amely jelenleg elképzelhetetlen az amerikai törvények miatt, vagy a német Siemenstől, amelyet viszont az Európai Unió határozatai akadályoznak meg. A helyzetet valószínűleg a kínaiak oldhatják meg, akik jelenleg is dolgoznak az iráni fennhatóságú Déli Parsz gázmező fejlesztésén. Ha Kínának lesz saját módszere, akkor már csak azt kell megoldania, hogy az iráni gázmezők megfelelő minőségben és mennyiségben termeljenek. Iránnak mindenesetre ambiciózus tervei vannak, Pakisztánig, sőt Indiáig szállítaná a gázt, nyugat felé pedig a Nabucco projektbe szállítana, ha a Luca széke jellegű csővezeték leendő gazdái, az Európai Unió tagállamai nem utasították volna el az ajánlatot. A Nabucco irányítói ankarai találkozójukon ugyanis úgy döntöttek, Irán nem partner.