Egyszer már okozott gondot az év elején az ápolók licencvizsga rendszere. Akkor az volt a probléma, hogy az egyik jogszabály előírta, bizonyos feladatokat – például intravénás injekció beadását, infúzió- vagy katéterbekötést – csak licencvizsga birtokában végezhetnének az ápolók, csakhogy ilyen vizsgát akkor még nem lehetett tenni, mert a szükséges jogszabály nem készült el időre. Ezért Székely Tamás korábbi szocialista egészségügyi miniszter elhalasztotta a rendelet hatályba lépését, így csak egy későbbi időponttól van szükség licencvizsgára az említett tevékenységek ellátásához.
Néhány héten belül meg is kezdődnének azok a továbbképzések, amelyek végén az egészségügyi szakdolgozók megszerezhetnék a licencvizsgát. A képzésekre már most lehetne jelentkezni, csakhogy feltétel az érvényes működési engedély. Márpedig az erről szóló igazolást ezernyi ápolónak nem tudta időben kiadni az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal. A jogszabály szerint a működési engedélyeket ötévente kell megújítani, ehhez egy-egy ilyen ötéves ciklusban az érintetteknek különböző továbbképzéseken, tanfolyamokon, konferenciákon kell összegyűjteniük a meghatározott pontszámot.
Jelenleg az is problémát jelent, hogy egyes tanfolyamoknak – noha azok már rég véget értek – még mindig nem határozták meg hivatalosan a pontértékét, így nem is tudják azokat beszámítani. Csakhogy vannak olyanok, akiknek éppen ez a pontszám hiányzik a szükségeshez, hogy öt év után megújíthassák a működési engedélyüket.
Többrétű problémáról van szó, amelyet mielőbb orvosolnia kell a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak – nyilatkozta lapunknak Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület vezetője. Egyetértett ezzel a véleménnyel Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke is. Hozzátette: jelenleg nincs központi oktatási anyag sem, amelynek alapján megtarthatnák a licencvizsgához szükséges képzéseket, azt ugyanis még nem írta alá az illetékes miniszter.
Más gondok is akadnak. A szakmai szervezetek azt kifogásolták, hogy azoknak a kollégáknak is külső helyszínen kellene 60–120 órás továbbképzést végezniük, akik már évtizedek óta dolgoznak a szakmában, és jelenleg is rendszeresen adnak be például intravénás injekciót, kötnek be infúziót vagy katétert. Ezért az a kompromisszumos megoldás született a tárcával, hogy a munkáltatónál döntenek majd arról, az adott ápolónál szükség van-e továbbképzésre. Ha úgy ítélik meg, hogy nincs, akkor akár helyben is vizsgázhat, vagy akár vizsga nélkül is megkaphatja a licencet. Kérdés azonban, hogy erre a kompromisszumra szükség lesz-e, a tárcánál ugyanis már az a gondolat is felvetődött, hogy az egész rendszert újra kellene gondolni.
Cserháti Péter, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára egy balatonfüredi konferencián a közelmúltban úgy fogalmazott, valóban többféle megoldás is szóba került. Döntés azonban még nincs.
Kérdés az is, hogy ha szinte egy időben mégis több ezer szakdolgozónak kell majd megszereznie a licencvizsgát, akkor annak bejegyzését hogyan fogja tudni azonnal elvégezni az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal, amely még a működési engedélyeket sem tudta időben megújítani.
Azt azonban senki nem vitatja, hogy jogszabályban kell tisztázni, milyen képesítéssel milyen feladatok végezhetők az egészségügyben, ezt ma ugyanis a teljes összevisszaság jellemzi.
origo.hu
Sírás a víz alatt
