Megállíthatatlan orvoselvándorlás?

Kelet-Közép-Európában egyre fokozódik az egészségügyi dolgozók elvándorlása – a témával az egyik legtekintélyesebb orvosi lap, a brit Lancet is foglalkozik. A szakmai szervezetek vezetői szerint Magyarországon jelentős béremelés nélkül nem lehet javítani a helyzeten, ám egyelőre nem körvonalazódik az érdemi kormányzati intézkedés.

A közvélemény a béremelés mellett. A felnőtt magyar lakosság 88 százaléka eltérő mértékben ugyan, de támogatja az egészségügyi dolgozók béremelését – derül ki a Szinapszis Kft. kutatásából. Csupán 4 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem tartaná méltányosnak a fizetések növelését. A legtöbben (a megkérdezettek 37 százaléka) 20–50 százalékos emelést méltányolna, ugyanakkor 11 százaléknyian a jelenlegi fizetések több mint dupláját is elfogadhatónak tartaná. A 18–25 év közötti korosztály körében a legnagyobb – 10 százalékos – az elutasítottsága a béremelésnek, míg további 27 százalékuk szerint a fizetések legfeljebb 20 százalékos növelése méltányolható az ágazatban. Az egészségügyben dolgozók béreinek emelését a 26–35 év közöttiek támogatják leginkább – 93 százalékuk ért egyet ezzel –, 42 százalékuk 20–50 százalék körüli emelést javasol. Az 55–65 év közöttiek közt a legnagyobb azok aránya, akik a legmagasabb, akár 100 százalékot meghaladó béremelést is méltányosnak tartják. A megkérdezettek közül a fővárosiak támogatták legnagyobb arányban az egészségügyi dolgozók béremelését. A budapestiek 92 százaléka egyetértett a bérnövelés gondolatával, míg az ország keleti, illetve nyugati régiójában 86-87 százalékos ez az érték.

Kelet-Közép-Európa-szerte öszszeütközésbe kerülnek az egészségügyi dolgozók a politikai döntéshozókkal. Az alacsony bérek és a rossz munkahelyi körülmények okozta konfliktusok miatt sokfelé már a betegek ellátása is veszélybe kerül – olvasható a Lancet nagynevű szaklapban. A cikk írója a régión belüli helyzetelemzését a cseh orvosok helyzetével kezdi, kamarájuk ugyanis nemrég bejelentette: ha nem bővítik a politikusok az egészségügyi szektor költségvetési keretét, év végéig az országban dolgozó 16 ezer orvos közül legalább 2500 elhagyja az országot. Ez a lépés hatalmas fennakadásokhoz vezetne a betegellátásban. Az ország nyugati részén működő sokolovi kórház belgyógyászati osztályának teljes személyzete nemrég már beadta a felmondását. Amennyiben tömegesen követik példájukat, több, már jelenleg is szakemberhiánnyal küzdő intézmény zárhatja be a kapuit. Az egészségügyisek azonban kitartanak amellett, hogy a tűrhetetlenné vált helyzetben nincs más választásuk.
Az egészségügyi szakembereket tömörítő szakszervezet (LOK) arra kérte a nemrég megválasztott politikusokat, 117–157 euróval bővítsék az orvosok fizetésére szánt keretet. Jelenleg ugyanis egy frissen végzett doktor havonta alig keres 650 eurót (182 ezer forintot), miközben az átlagbér az országban 900 euró (252 ezer forint). Szintén elfogadhatatlannak tartják, hogy sokan 235 euró (65 820 forint) fizetéssel járó mellékállási státusban állnak alkalmazásban, a gyakorlatban azonban teljes állású munkaidőben dolgoznak.
A cseh orvosi kamara adatai szerint évente körülbelül 250 orvos távozik külföldre. Többségük 30–40 év körüli, a szaktudása csúcsán lévő szakember, de a friss diplomások közül is egyre többen csatlakoznak a szerencsét próbálók soraihoz. Legnagyobb hiány belgyógyászokból, sebészekből és altatóorvosokból van, de a sürgősségi osztályokon is kevés a szakember.
Jogosak a követelések, de nincs pénz
Csehország helyzete azonban nem kivétel a régióban. Kelet-Európa-szerte mennek tömegével orvosok és nővérek szerencsét próbálni elsősorban Nyugat-Európába és Észak-Amerikába. Noha az elvándorlás hosszú távú negatív hatásait rendszerint elismerik a politikusok, a válasz mindenhol ugyanaz: a gazdasági válság miatt már most is olyan súlyos megszorító intézkedéseket kell foganatosítaniuk a kormányoknak, hogy a követeléseket – még ha jogosak is – nincsen miből fedezni.
Lengyelországban az év elején a nővérek kezdtek sztrájkba. Egyes számítások szerint amióta a lengyelek hat éve csatlakoztak az Európai Unióhoz, több ezer ápoló hagyta el hazáját. Van, aki úgy véli, ez a tendencia hamarosan a szakma teljes kiürüléséhez vezethet. A Lancet cikke szerint Romániában 2007 óta több mint négyezer orvos, azaz a szakmának mintegy tíz százaléka vállalt munkát más országban.
A balti államokban és Bulgáriában szintén ugyanez a minta látszik kirajzolódni. Lettországban megháromszorozódott a külföldön elhelyezkedő szakemberek száma az elmúlt években, míg a bolgár egészségügyi miniszter nemrég bejelentette, hogy feleannyi az ápoló, mint amennyire szükség lenne az országban, s naponta legalább egy orvos int búcsút hazájának.
Magyarországról is ezrek mentek külföldre a 2004-es EU-csatlakozás óta. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal szerint tavaly 1614-en kérték a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolásokat, míg az idén az első hat hónapban 753-an, ami nagyjából azonos a tavalyi év hasonló időszakának adataival. Közülük 451 orvos, 68 fogorvos, 22 gyógyszerész, 142 ápoló, három szülésznő és 67 egyéb képesítésű, például masszőr vagy gyógytornász.
Gesztusértékű intézkedések
is segítenének
Megkérdeztük a szakmai szervezetek vezetőit, hogyan vélekednek az új kormány eddigi intézkedéseiről. Látják-e már azokat a konkrét lépéseket, amelyek alkalmasak lehetnek az egészségügyi dolgozók itthon tartására. Mindannyian egyetértettek abban, hogy érdemi béremelés nélkül nem lesz változás hazánkban, azt is hozzátették, hogy a fizetésen túl egyéb más – gyakran gesztusértékű – intézkedések is sokat jelentenének.
Heti minimum 60 munkaóra és 400 forintos órabér – nagyjából erre számíthat az, aki ma fiatal rezidens orvosként elkezd dolgozni valamelyik hazai kórházban. Alapesetben tehát egy rezidens fizetése havi nettó 95 ezer forint – egyebek között ez az indok, ami miatt a legfiatalabbak körében rendkívül magas a külföldi munkavállalásra irányuló hajlandóság. A helyzetet csak súlyosbította az előző kormány idején hozott módosítás, amely hosszú évekre röghöz kötötte volna a fiatal doktorokat. Ha az új kormány nem törli el ezt a jogszabályi passzust, akkor a fiatalok jelentős része egyszerűen nem lépett volna be a szakorvosképzési rendszerbe. A döntés megszületett, amit a Magyar Rezidens Szövetség örömmel fogadott, hasonlóképpen ahhoz, hogy 150 százalékos bérezésre számíthatnak a hiányszakmákat választók. Elkerülhetetlennek tartják azonban a bérek általános rendezését. Nem csak a fiataloknál vannak bérezési gondok: ma egy szakorvos fizetése 130-140 ezer forint. (Természetesen ehhez sok esetben hozzá kell számítani a hálapénzt, ám nagyon változó, hogy kik és mennyit kapnak zsebbe a betegektől.) Az ápolók pedig mindössze 75-80 ezer forintot visznek haza.
Egyre kevesebb ápoló
A szakemberek elvándorlásával nem foglalkoztak a döntéshozók az elmúlt években, és sajnos az új kormány felállása után sem körvonalazódtak az ápolókra vonatkozó érdemi döntések – vélekedett lapunk kérdésére Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. – Egyelőre nem látszanak ez ügyben az egészségügyi kormányzat konkrét elképzelései. Persze az eddigi próbálkozások is fontosak, például mi is régóta szorgalmazzuk az egységes emberi erőforrás monitoringrendszer létrehozását, amelyet a napokban jelentett be Szócska Miklós egészségügyi államtitkár – fogalmazott Balogh Zoltán, csakhogy szerinte ez nem állítja meg az egyre fokozódó elvándorlást az ápolók körében. Ahhoz béremelésre és hosszú távú életpályamodellre volna szükség, ám erről még a tárgyalások sem kezdődtek meg – szögezte le. Hozzátette: tavaly körülbelül 500 szakdolgozó kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolásokat, közel háromszor annyi, mint néhány évvel korábban. Az orvoselvándorlás mellett tehát már az ápolók távozása is jelentős mértékű. A helyzetet súlyosbítja, hogy az idén alig 300-350 fiatal ápoló végez majd az OKJ-s vagy főiskolai képzéseken, feleannyi, mint ahány orvosi végzettséget szerez majd 2010-ben.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy fogalmazott: a rezidensekre vonatkozó rendelet módosítása fontos lépés volt, de remélik, hogy az elkövetkező időszakban megkezdődnek az egyeztetések az orvosi egzisztencia javításáról és a pályán tartás egyéb lehetőségeiről. Béremelés nélkül azonban nem lehet sok jóra számítani – szögezte le.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkársága lapunk kérdésére azt közölte: kiemelten fontosnak tartják az egészségügyi dolgozók életpályamodelljének kidolgozását. Ez a munka már megkezdődött, több ponton is módosult a rezidensrendeletet – közölték. Az előző kormány stratégiája, a röghöz kötés helyett átfogó intézkedési tervet hozunk, hogy az orvoslást választók számára előnyössé váljon a hazai életpálya. Év végére létrejöhet a stratégiai döntéshozatalt megalapozó humán monitoring központ is, amelybe bevonják a munkaerőt kereső kórházak és az önkormányzatok mellett a képzési intézményeket is.