Svájci álnépszavazás

Egy nappal azután, hogy a kormány engedélyezte az aláírásgyűjtést Svájcban, visszavonták a szervezők azt a kezdeményezést, amelyet a halálbüntetés visszaállításáért indítottak. Mivel a hírrel mindenütt foglalkoztak, a szervezők szerint ezzel el is érték a céljukat.

2010. 09. 04. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Közvetlen demokrácia. Svájcban a döntések szinte minden alkalommal népszavazások útján születnek, mivel az államszövetség nem képviseleti, hanem közvetlen demokratikus berendezkedésű. Ha a lakosság körében elegendően támogatják egy referendum megtartását, következő lépésként – még a voksolás előtt – a parlamentnek is jóvá kell azt hagynia. Az új törvény beiktatására pedig csak azután kerülhet sor, ha a svájci lakosság abszolút többsége, illetve a kantonok többsége emellett szavaz.


A szervezők halálbüntetést kértek volna azokra, akik gyilkossággal végződő szexuális bűncselekményt hajtanak végre, a hivatalos kezdeményezést a kormány is láttamozta, s a terv az volt, hogy 2012-ig százezer aláírást gyűjtsenek össze. Egy nappal az engedély megérkezése után azonban a szervezők visszavonták a kezdeményezést, mondván, enynyi nekik elegendő, elérték a céljukat. Ez pedig az volt, hogy az emberek beszéljenek a helyzetről, mikor az áldozatok semmit sem tehetnek, az elkövető pedig rengeteg joggal bír.
A svájci felvetéstől ha hangos nem is volt a nemzetközi sajtó, de valóban érdekes témát jelentett az augusztusi uborkaszezonban. Ha ugyanis győztek volna a felvetés támogatói, Fehéroroszország mellett az alpesi állam lett volna a második Európában, amely jogrendjében érvényben lesz a halálbüntetés. A döntés azonban nem lett volna ilyen egyszerű, mivel Svájcnak, mint az emberi jogok európai egyezménye egyik aláírójának, elméletileg ki kellett volna lépnie a megállapodásból, ha vissza akar térni a múlthoz, a svájci ügyvédek szerint ezért semmiképp sem lehetett volna újra bevezetni a halálbüntetést.
Svájcban 1942-ben törölték el a polgári büntető törvénykönyvben a halálbüntetést, 1992-ben pedig háború esetére is törölték azt a katonai büntető törvénykönyvből – írta az MTI. Az utolsó kivégzés 1944-ben történt. 1985-ben sikertelen kísérletet tettek, hogy népszavazást írjanak ki a kábítószer-kereskedést halállal sújtó büntetés bevezetésére. Az Amnesty International jogvédő szervezet adatai szerint jelenleg 58 országban létezik még a halálbüntetés intézménye.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.