Száztíz elbeszélés Nyirő Józseftől

Medvigy Endre irodalomtörténész gondozza a Kairosz Kiadó edíciójában megjelent Nyirő József-életműsorozatot, amelynek legutolsó fejezete, A csillagig érő emberek című, száztíz elbeszélésből összeállított gyűjtemény két kötete a közelmúltban látott napvilágot olyan írásokkal, amelyek eddig folyóiratok, lapok hasábjain jelentek meg csupán. Az elbeszélések nagy része méltó az író életművének kiemelkedő értékeihez, Az én népem, A sibói bölény, a Madéfalvi veszedelem című regényekhez, a Jézusfaragó ember, a Székelyek, a Havasok könyve című novelláskötetekhez és az író legnépszerűbb elbeszélésfolyamához, az Uz Bencéhez, amelyen nagyszüleink, szüleink nemzedéke nevelkedett olvasóvá. Nyirő József a nemzeti azonosság írója, akit a hozzá hasonlóan kiemelkedő formátumú székely magyar íróhoz, Szabó Dezsőhöz hasonlóan igyekezett kitörölni a nemzeti köztudatból az 1947–1990 közötti hivatalos irodalomtörténet. Az író 1889. július 28-án született az Udvarhely megyei Zsomboron.
Életművének meghatározó vonulata a trianoni seb feldolgozása, az Erdélyben élő magyar emberek azonosságtudatának körüljárása. Nyirő Tamásihoz, Szabó Dezsőhöz, Sütőhöz, Kós Károlyhoz és másokhoz hasonlóan a székelyföldi hiteles, képekben gazdag nyelv kincsestárából merítkezik. A többiekhez képest Nyirő sajátossága
a balladisztikus prózaköltészet, amely olykor sűrű, költői nyelvvel írja le a világot, máskor az elhallgatással sejtet, s hitelesen vegyíti a képzelet és a valóság elemeit A csillagig érő emberekben olvasható felejthetetlen elbeszélésekben is. A vén Külü című írást az író saját első, hiteles elbeszélésének tartja, ebben drámai erővel jelenik meg a székely ember legfájóbb sorstragédiája, amelynek okozója nem az idegen elnyomó, hanem saját honfitársa, hitsorsosa, a másik magyar. A csillagig érő emberek című kötetnévadó novella a Hargitán élő, az eget ostromló emberek tragikus aláhullását tárja elénk.
Az elbeszélésben szereplő pusztító erejű tűzvész a kisebbségi sorsban fulladozó magyarság egyik lehetséges nemzethalál-vízióját örökíti meg. E kötetben is végigkísérhetjük az író életútjának állomásait. Nyirő volt falusi lelkész, erdélyi folyóiratok meghatározó szerzője, a II. bécsi döntés, Észak-Erdély és Székelyföld visszatérése után behívott parlamenti képviselő, akit látszólag elfeledve, spanyol emigrációban ért el a halál 1953. október 16-án. Őt 1990-ig szinte teljes mértékben sikerült eltüntetni a fiatalabb nemzedékek tudatából. A Kairosz Kiadó és Medvigy Endre irodalomtörténész érdeme, hogy 1997 óta mostanáig immár tizenhét kötetben megjelent az életmű nagy része. A sorozat jelentős állomásának ígérkezik Medvigy Endre Halhatatlan élet című Nyirő-monográfiája, amelyen a szerző az utolsó simításokat végzi.
(Nyirő József: A csillagig érő emberek I–II. Kairosz Kiadó, 2009–2010.)