Tétlenkedés az egészségügyben?

Éles kritikával illették az egészségügyi kormányzat eddigi teljesítményét egy tegnapi szakmai konferencián. Volt előadó, aki úgy látta: érdemi változásnak nyoma sincs, az ágazat vezetői tétlenkednek, nem képviselik megfelelően az egészségügy érdekeit a kormányon belül. Azt azonban mindenki elismerte, legalább apró, gesztusértékű lépések történtek, amelyek megakadályozták az ellátórendszer azonnali összeomlását.

Eddig semmi jelét nem látni annak, hogy a Fidesz valóban kiemelt ágazatként kezelné az egészségügyet, mint ahogy azt ígérte – jelentette ki egy balatonfüredi szakmai konferencián Sinkó Eszter közgazdász. Ezzel arra utalt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az országgyűlési választások után 5 fő prioritást jelölt meg – köztük ezt az ágazatot –, s azt mondta: megmentik az egészségügyet. Sinkó Eszter úgy fogalmazott: még mindig nem tudni, hogy jut-e pluszpénz az ágazatnak, pedig azonnal szükség volna minimum 40 milliárd forint többletforrásra. – Ha az egészségügyi kormányzat tovább tétlenkedik, akkor annak a betegek isszák meg a levét – szögezte le. – Az ágazat vezetőinek harcolniuk kellene a hiányzó összegekért. Az ő feladatuk meggyőzni a kormányt és a miniszterelnököt, hogy mielőbb szükség van a pluszforrásra. Nem érdemes a pénzügyi tárcára haragudni, hiszen az egy végrehajtó szerv. A kormányon belül kell érvényesíteni az egészségügy érdekekeit, ehhez pedig az ágazat szereplőinek radikálisan kell fellépniük – jelentette ki.
– A gesztusértékű lépések megtörténtek, ezek nem voltak fájdalmasak és nem volt szükség hozzájuk pluszforrásra. Ez azonban a továbbiakban már nem elegendő, el kell dönteni, hogyan tovább – jelentette ki Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Veszprém megyei kórház vezetője. A korábbi szocialista egészségügyi miniszter szerint a következő rövid időszak vízválasztó lehet. Rendszerszintű átalakításról kell dönteni, mert ebből a finanszírozásból, ezzel a struktúrával az ellátórendszer nem tartható fenn. – Az „életben maradáshoz” pedig mielőbb szükség volna minimum 40 milliárd forintos többletforrásra – tette hozzá.
Az azonnali tőkeinjekció szükségességét hangsúlyozta Baráth Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének alelnöke is a tegnapi konferencián.
– Tény, hogy egyelőre nem történt komoly, sarkalatos változás – mondta az elmúlt időszakot értékelve Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület vezetője. Hozzátette: noha áttörés nem volt, vitathatatlan, hogy a legszükségesebb, többletforrást nem igénylő „tűzoltó intézkedéseket” meghozták. Ezek nélkül veszélybe került volna az ellátórendszer működőképessége.
– Amit tudtunk ennyi idő alatt, azt megtettük. Nyugodt a lelkiismeretünk – hangsúlyozta az elhangzottakra reagálva Cserháti Péter, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára, aki szerint az is nagy szó, hogy nem következett be robbanás a nyáron, a kormányváltás idején ugyanis óriási elégedetlenség uralkodott az ágazat szereplői között. Elismerte, hogy a döntő kérdés, kap-e pluszforrást és ha igen, mennyit az egészségügy, ám – mint mondta – erről egyelőre nincs döntés. Hozzátette: nagyon nehéz helyzetben vették át az ágazatot, s először a működőképességet veszélyeztető dolgokat kellett rendezni. – Megszüntettük a rezidensek röghözkötöttségét, és hatályon kívül helyeztük az egészségügyi intézményekre vonatkozó új, teljesíthetetlen minimumfeltételeket – sorolta. Megemlítette továbbá a patikaalapítási moratórium elrendelését, illetve annak kiküszöbölését, hogy egy átgondolatlan jogszabály miatt betegek tömegei nem tudják kiváltani a gyógyszereiket. Megtörtént az egészségügyi intézmények adósságállományának felmérése is. Hozzátette: a rendszerszintű kérdésekben is megkezdődtek a tárgyalások, miközben tovább zajlik a „tűzoltómunka”.