Új alkotmány Törökországnak

Új alkotmányt ígért a sikeres népszavazás után Recep Tayyip Erdogan Törökországnak, így „törölve le az 1980-as puccs szégyenét”. A szakértő szerint a miniszterelnök célja egyértelműen egy új, elnöki rendszer bevezetése, ám kérdéses, hogy meg tudja-e valósítani elképzelését.

Szandzsáki identitás. Török zászlókkal vonultak fel a szandzsáki Novi Pazarban a bosnyákok százai ünnepelni a török kosárlabda-válogatott győzelmét a szerb együttes felett. Ez itt Törökország, hangzott nemegyszer a jelszó, amely utal a szandzsáki helyzet radikalizálódására. A helyi politikusok és vallási vezetők ezt a megnyilvánulást a szerb államnak a Szandzsák, illetve a régió súlyos problémái iránti nemtörődömségével magyarázzák. A rendőrség nagy erőkkel vonult ki ugyan, de nem avatkozott be. (S. I.)

Hivatalos adatokat ugyan csak később közölnek, de az 58 százalékos siker az alkotmánymódosításra a Törökországot vezető Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) számára hatalmas politikai győzelem. Mivel tíz hónapon belül az ország urnákhoz járul, ezúttal az általános választásokra az elemzők többsége egyetért abban, hogy ezzel a népszavazási sikerrel szinte bebiztosította a mandátuma meghosszabbítását. A török lapok lelkesednek az új alkotmány hírére, az ellenzék ugyanakkor óva int az iszlamista gyökerű párt által tervezett alaptörvénytől, elsőként a bíróság függetlenségének elvesztésétől tartva. A másik fontos változtatás a hadsereget érinti. Mivel Törökországban az utóbbi időkig a katonaság volt a hatalom igazi birtokosa, és azt csak feltételekkel adta át a civil szférának, a jövőben az alkotmány alapján polgári bíróságok elé is állíthatják a hadsereg tagjait. Ami azt illeti, egyes katonai vezetők ma is civil bíróság előtt állnak, mivel a gyanú szerint megpróbálták megdönteni az AKP-kormányt. Az évek óta húzódó, több ezer gyanúsítottat felsorakoztató ügy az ellenzők szerint nem más, mint a kormány boszorkányüldözése, amelynek célja a hadsereg térdre kényszerítése, amely most, az alkotmánymódosítással be is végeztetett. A nyugati lapok többsége üdvözölte a győzelmet, szerintük Erdogan sokat lazította azt az elnyomó politikát, amelyet világi irányultságú elődei honosítottak meg az országban. A kurd közösség egyébként általában igennel szavazott a népszavazáson.
A jövőt Törökországban elemzők szerint az elnöki rendszer jelentheti, Erdogan legalábbis erről beszélt nemrégiben. Berivan Orucoglu, a Star isztambuli napilap külpolitikai szerkesztője szerint ez a terv egyértelmű, bár nem nyilvánvaló, hogy milyen elnöki rendszert képzelt el a jelenlegi kormányfő. Az újságíró szerint épp az egyelőre képlékeny terv miatt nincs túl sok támogatója az ötletnek, de később persze ez még változhat. Megemlítette, a sokat hangoztatott érvek az AKP ellen az iszlamista gyökerekről valójában nem feltétlenül igazak, hiszen nagyon pragmatikus politikai garnitúráról beszélünk, ám a hagyománytisztelet és a vallási értékek képviselete szerinte is hangsúlyos szerepet játszik a kormány számára. Orucoglu egyúttal rámutatott, a sokat hangoztatott európai uniós csatlakozás ügyében nem különösen optimisták a törökök, míg négy évvel ezelőtt még a lakosság 70 százaléka az integráció pártján állt, mára a támogatók aránya 30 százalékra olvadt, és senki sem hisz abban, hogy mostanság megtörténhet a csatlakozás.