Több külföldi szakember, szervezet, így az amerikai Alumínium Szövetség és a londoni Nemzetközi Alumínium Intézet értetlenül áll azelőtt, hogy Magyarországon égési sérüléseket okoz a vörösiszap – nyilatkozta lapunknak egy brüsszeli környezetvédelmi konferencia szünetében Simon Gergely vegyészmérnök, a Levegő Munkacsoport szakértője. Simon elmondta: a bauxitból úgy készül a timföld, hogy nátrium-hidroxidot adnak hozzá, amellyel leválasztják az alumínium-oxidot, vagyis a timföldet. A visszamaradt anyag a vörösiszap.
Normális esetben a nátrium-hidroxidot kimossák, amellyel jelentősen csökken lúgossága, pH-értéke. A nátrium-hidroxid – a nátronlúg – drága, s máshol azért nyerik vissza, hogy újra fel tudják használni, és mert veszélyes – magyarázta Simon. Hozzáfűzte: nálunk nem mosták ki megfelelően a nátronlúgot, hanem benne hagyták, és ez a magas pH-érték a nemzetközi gyakorlattól eltér. Simon a katasztrófa után nemzetközi szakértőkhöz, szakmai civil szervezetekhez fordult segítségért, ahonnan azt a választ kapta, ilyen balesetre korábbi, brazíliai eseteken kívül nem ismert példa – épp a lúg kimosása miatt. Arra a kérdésre, hogy ezt a környezetvédelmi hatóságok miért nem kifogásolták, azt felelte, „kapacitásuk nagyon véges, megerősítésre szorul”. Hozzátette, e hatóságok az ellenőrzéskor csak a papírokat nézik át, de ténylegesen nem ellenőriznek. Ha műszakilag is ellenőriztek volna, akkor elképzelhetetlen, hogy ne derült volna ki, bármikor megcsúszhat az Ajka melletti tározó védőfala – vélte a szakértő.
Simon Gergely azt is érdekesnek találta, hogy az ÁNTSZ a baleset bekövetkezte utáni napon a honlapján ismertette a vörösiszap összetételét: lúgossága 11,8 volt, holott a tározó melletti patakban is 13,5-et mértek, ami majdnem százszoros különbség. Az ÁNTSZ egy 1987-es mérésére hivatkozott, amit a 2009-es jogszabályokkal vetett össze.
origo.hu
Karácsony Gergely: Sára Botond fogja kinevezni a helyettesem
