Fegyelmi csomag és utcai tiltakozás

Több tízezer ember tüntetett tegnap Brüsszelben a nemzetközi gazdasági válság miatt az Európai Unió tagországaiban bevezetett gazdasági megszorítások ellen. Európa-szerte, így Görögországban, Olaszországban, Írországban és Lettországban is hasonló jellegű megmozdulások voltak. Magyarországon mintegy hetvenen demonstráltak a Nemzetközi Valutaalap budapesti irodája előtt. Közben az Európai Bizottság közzétette fegyelmi megacsomagját.

Spanyol sztrájk. Tegnap először tartottak általános sztrájkot a kisebbségi szocialista kormányfő, José Luis Rodríguez Zapatero ellen, de akárcsak júniusban, most sem bénult meg az ország. A két legnagyobb spanyol szakszervezet, a szocialista kötődésű Általános Munkásunió – ennek tagja Zapatero is – és a kommunista beállítottságú Munkásbizottságok a nyáron elhatározott bércsökkentések és a foglalkoztatási reform miatt döntött a tiltakozás mellett. A szerdai már az ötödik általános sztrájk a Franco-diktatúra (1939–1975) után demokratikusan megválasztott kormányok ellen, de a legsikertelenebb is. Bár a kormány és a szakszervezetek adatai nagyon ellentmondanak egymásnak, utóbbiak nem tudták beváltani legfőbb ígéretüket: nem bénult meg az ország közlekedése sem a vízen, sem a szárazföldön, sem a levegőben. 2002. június 20-án az előző, néppárti kormányfő, José María Aznar (1996–2004) is próbálkozott az olcsóbb elbocsátás bevezetésével, de az akkor valóban országos tiltakozás hatására kénytelen volt visszakozni. A kormány tagadja az incidensek tényét, de tegnap hajnalban közel negyven sztrájkőrt őrizetbe vettek, és sokan megsérültek, amikor összecsaptak a rendőrökkel. (S. T.)

Vuvuzelák hangja és petárdák robbanása mellett több tízezer, elsősorban belga és francia szakszervezetis vonult végig tegnap az Európai Bizottság épülete előtt is, hogy tiltakozzon az európai országokban a vállalkozókra kényszerített megszorító intézkedések ellen. A rendőrség százötven tüntetőt vett őrizetbe, amiért „nem a tüntetéshez való eszközöket” találtak náluk. A demonstrálók olyan táblákat tartottak a magasba, amelyek azt hirdették: „A spekulálók Európai Uniója” és „A csaló vállalkozások Európai Társulása”. A tüntetés vezetői hangoztatták: tiltakozásuk azt az akaratot fejezi ki, hogy egy szociálisabb Európáért dolgozzanak. Az elsőbbséget, hangoztatták, a foglalkoztatásoknak és a fizetéseknek kell adni. Kifogásolták, hogy míg Európa úszik a pénzben, milliók élnek nyomorban.
Eközben az Európai Bizottság közzétette fegyelmi megacsomagját, amelyben új szankciókat javasol arra, hogy az euróövezethez tartozó uniós tagállamokban keményítsék a költségvetési fegyelmet, mert így akarnak elkerülni egy újabb „görög” válságot. Azonban a tagállamoké lesz az utolsó szó, és ők egymástól eltérő módon gondolkodnak azon, hogy milyen szigort alkalmazzanak. A bizottság célkeresztjébe elsősorban azon országok kerültek, amelyek túlságosan sokat költenek, és amelyek így eltávolodnak „az óvatos költségvetési politikától”, amelynek révén e tagországok középtávon visszatérhetnének az unióban engedélyezett költségvetési küszöb, azaz a bruttó nemzeti termék három százaléka alá. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke saját csomagját méltatva azt mondta, hogy a mostani javaslat „a legnagyobb előrelépés a gazdasági kormányzás terén azóta, hogy elfogadtuk a stabilitási és növekedési paktumot”. Érzékletesen hozzátette: „az üzenet világos: behúzzuk a kéziféket, mielőtt a kocsi lerobog a lejtőn”.
Brüsszel azt szeretné, hogy a kiadásaikat növekedési ütemüknél gyorsabban emelő államok bruttó nemzeti termékük (GDP) 0,2 százalékának megfelelő összeget tegyenek letétbe, amelyet csak akkor kapnak vissza, ha a problémát megszüntetik. A bizottság azt is javasolja, hogy az adósság ismérvét is jobban vegyék figyelembe, és így szankcióval sújtsák azon államokat, amelyeknek a GDP hatvan százalékánál nagyobb az adósságuk. Barrosóék azt szeretnék, ha ezek az országok az adósságuk és a hatvan százalék küszöb közötti rést évente 1/20-dal csökkentenék.