Hátrányban Közép-Európa

Elfogadhatatlan, hogy az új uniós külügyi szolgálat vezetői kinevezésénél nem érvényesül a földrajzi egyensúly elve, mondta Gyürk András, a magyar néppárti európai parlament delegációjának vezetője Strasbourgban, az Európai Parlamentben (EP) elhangzott napirend előtti felszólalásában.

2010. 10. 01. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyürk András kijelentette, pártja felszólítja Catherine Ashton külügyi főmegbízottat, hogy gondoskodjon a megfelelő arányosságról a régi és az új tagállamok kinevezettjei között. Erre azért van sürgősen szükség, mondta Gyürk, mert a kinevezett csaknem harminc uniós misszióvezető közül csupán négy érkezik az új tagállamokból. A néppárti politikus azt mondta, a szakmai rátermettség nem nemzeti hovatartozástól függ. A hozzáértés szempontjait és a regionális egyensúly elvét együtt kell érvényesíteni – tette hozzá. A képviselő hangoztatta, az uniós külügyi szolgálat létrejötte a közös külpolitika egyik kezdeti sikere lehet. Mindaddig azonban, mondta még, ameddig a földrajzi egyensúly elve nem érvényesül, az Európai Parlament jóváhagyása nem tekinthető puszta formalitásnak. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerdán hozta nyilvánosságra döntését csaknem harminc uniós missziós poszt betöltéséről. A szokásos váltások miatt megüresedett posztok között van néhány nagy jelentőségű is, így az EU kínai, japán, brazíliai és dél-afrikai delegációjának irányítása. Az új tagállamokból mindössze négy sikeres pályázó akadt, míg Magyarországról egy sem. Ashton „némi problémaként” említette, hogy az új tagállamok jellemzően ugyanazokra a posztokra indították jelöltjeiket, akik így egymást ütötték ki a nyeregből. Kijelentését cáfolják azon hírek, amelyek szerint a visegrádi négyek, illetve Bulgária és Románia egyeztettek.
Az EP külügyi bizottságának tagjai októberben meg kívánnak hallgatni több újonnan kinevezett nagykövetet. A Kínába, Grúziába, Japánba, Libanonba és Pakisztánba kijelölt uniós nagykövet, illetve az EU szudáni különleges képviselője számíthat arra, hogy az EP külügyi bizottsága előtt vizsgázik.
Kulcsfontosságúnak nevezte Jerzy Buzek, az EP elnöke azt a szabályozást, amit tegnap fogadott el az Európai Parlament Strasbourgban a földgázellátás biztonságáról. A nagy többséggel elfogadott javaslat eredményeként az európai háztartások a jövőben arra számíthatnak, hogy vész esetén sem szakad meg a gázellátásuk. Az új szabályok szerint ugyanis az EU tagállamai összehangolják földgázellátásukat és gondoskodnak a rendszerek összekapcsolásáról. A parlament döntésében előírja, hogy az európai gázvállalatoknak a rendkívüli hidegben is szavatolniuk kell a háztartások földgázellátását akkor is, ha egy héten át rendkívül alacsony a hőmérséklet. A szolgáltatóknak legalább egy hónapig kell a folyamatos földgázellátásról gondoskodniuk, akkor is, ha különösen nagy a földgáz iránti igény. Ugyanígy legalább egy hónapig biztosítaniuk kell a megszakítás nélküli gázellátást, még ha a földgázellátó infrastruktúra meg is hibásodik. Az egyes tagországok hatóságai négy évet kaptak arra, hogy ezzel az ellátási feladattal megbirkózzanak, de a határokon átívelő összekapcsolódást a szabályozás hatályba lépését követő három éven belül meg kell valósítani.

Megállapodás előtt. A Gazprom az év végéig megállapodást köthet a Wintershallal, a BASF kőolaj- és gázipari leányvállalatával az Oroszországból Európába menő, Magyarországon is áthaladó Déli Áramlat gázvezetékben való részesedésről – írta tegnap a Kommerszant című orosz üzleti lap. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.