Kannibalizmus és testvérháborúk

2010. 10. 23. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Klió című, Debrecenben szerkesztett történelmi szemléző folyóirat izgalmas, a nagyközönség érdeklődésére is számot tartó cikkeket tartalmaz, főszerkesztője Orosz István akadémikus, a Debreceni Egyetem professzora. Tallózva a lapnak az ókortól napjainkig terjedő időbeli horizontjából, izgalmas ismertetést olvashatunk Németh György tollából A. Nagy Ágnes Ki fél a kannibáloktól? című könyvéről, amely megdöbbentő adalékokat közöl ókori, civilizáltnak gondolt népek kannibalizmusáról. Az erdélyi és a magyarországi reformátusság szerepéről, a XVII. századi protestánsüldözésekről írt dolgozatot a reformáció emlékhónapjára való tekintettel is Kovács Teofil, kifejtvén: nem volt véletlen a kálvinisták elnyomása, hiszen a hazai reformátusság a magyar nemzeti azonosságtudat erős bástyája volt, nem véletlenül hívták a reformátusokat magyar hitűeknek.
Az alig tegnap történéseit idézi emlékezetünkbe Madarász Imre irodalomtörténész Joze Pirjevecz trieszti történészprofesszor A jugoszláv háború 1991–1999 című könyvének ismertetésében. Szlobodan Milosevics elnök nagyszerb sovinizmusa, Ratko Mladics, a srebrenyicai tömeggyilkos és a radikális pártvezér, Vojiszlav Seselj vajda vérengzései történelmi hitelességgel és érzékletességgel tárulnak az olvasó elé, nem kevés érdekességet is megfogalmazva. Kevesen tudják például, hogy Seselj, a csetnik vajda, aki az egykori Jugoszlávia egyik réme, jogi doktorátussal rendelkezett, politológiai tanulmányokat folytatott, a szarajevói egyetem docenseként tartott előadásokat tudományra éhes hallgatóknak (s elképzelhető az is, hogy katolikus horvát családból származott). Ám nem csak ők felelősek a történtekért. Azért, hogy a múlt század utolsó évtizedén majdnem teljességgel végighúzódó háborús katasztrófa kétszázötvenezer ember halálát okozta, s két és fél millió egykori jugoszláv állampolgárt tett hazátlanná, Pirjevecz professzor szerint az ENSZ, a Biztonsági Tanács, az Európai Unió és a NATO egyaránt felelős. Idézve a könyv summázatát: „ez a háború magába sűrítette a történelemben megismert valamennyi háború sajátosságait, egyszerre volt etnikai, vallási, polgári, birodalmi és hódító”.
(Klió, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Történelmi Intézet lapja, 2010/3.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.