Kémet kér Izrael a telepek befagyasztásáért

Jonathan Pollardot, az Izraelnek korábban kémkedő elemzőt kéri Izrael Amerikától cserébe azért, hogy három hónappal meghosszabbítsa a telepfejlesztési moratóriumot, írta a Guardian brit napilap. Ha ez igaz, az Egyesült Államok nagyon kínos helyzetbe került, minthogy Tel-Aviv most azt várja legszorosabb szövetségesétől, hogy ő is fogadjon el egy nagyon fájdalmas kompromisszumot a békéért.

2010. 10. 01. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pollard az amerikai haditengerészetnél szolgált hírszerzési elemzőként. Izraelt mindig az ígéret földjének látta, ráadásul viszonylag komolyan szedett kábítószereket, így amikor egy izraeli tiszt felkereste, hogy szerezzen meg számára titkos információkat, kötélnek állt. A gyanú szerint nem Izrael volt az első ország, amelynek kiadott titkos adatokat, a papírokért pedig pénzt fogadott el. A kémkedést 1985-ben leplezték le. Izrael ugyan tagadta, hogy Pollard nekik dolgozott volna, állításuk szerint saját szakállára csempészte ki a dokumentumokat. Pollardot végül 1987-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték egyrendbeli kémkedésért, amelynek során nemzetbiztonsági információkat adott át egy idegen államnak. Az izraeli–amerikai viszony pedig megfagyott.
Az izraeliek azóta Pollardot kérik minden lehetséges fórumon az amerikaiaktól. A jelenlegi miniszterelnök, Benjamin Netanjahu személyesen is közbenjárt érdekében, s meg is látogatta a kémet börtönében, ám sem ő, sem senki más nem járt sikerrel. Pollard személye ugyan nem volt fontos, és ma sem tartják őt szuperkémnek, az általa megvalósított cselekmény azonban kiemelkedően sértő volt Washingtonra nézve. Az amerikaiak ugyanis felháborítónak tartották, hogy Izrael épp legjobb és egyetlen igazi szövetségesétől is információt próbál ellopni, attól az országtól, amely állandóan tartja a hátát a zsidó állam helyett. Időközben jóval kisebb port kavarva Izrael is elfogott egy katonát, aki gyanújuk szerint az Egyesült Államoknak kémkedett és adott át információkat a csapatmozgásokról, Jószef Ámitot azonban végül az izraeliek nem ajánlották fel cserébe. A Pollardot támogatók nem értik, miért olyan fontos Amerikának az elemző, hogy a legmagasabb szintű megkereséseket is azonnal elhárítják. Pollard valaha vádalkut kötött, és elfogadta, hogy enyhébb büntetésért cserébe bűnösnek vallja magát kémkedés vádjában, a bíróság mégis a legsúlyosabb büntetést rótta rá.
Az Egyesült Államok hét korábbi védelmi minisztere utasította vissza 1998-ban az izraeliek kérését Pollard szabadon engedésére egy közös levélben. Egykori munkahelye, a haditengerészeti hírszerzés négy korábbi igazgatója mutatott rá, hogy Pollard esetében szó sincs valamiféle „izraeli hazafiról”, ahogy a körülötte felépített imázskampány igyekszik őt bemutatni, egy olyan kémet lepleztek le, aki pénzért hajlandó volt átadni hazája titkos információit, de nem tartotta be a vádalku feltételeit, mivel beszélt egyes adatokról a Jerusalem Postnak adott interjújában.
Pollard nagy szerencséje, hogy Izraelben viszont nemzeti hősnek tartják, a miniszterelnöki rezidencia előtti teret róla nevezték el, elengedése állandó kampánytéma, így Netanjahu talán az ő „megszerzésével” ellensúlyozhatja a moratórium fenntartása miatt tiltakozó szélsőjobboldali partnereit.

Peresz nem kér bocsánatot. Kútba esett Simon Peresz izraeli és Abdullah Gül török elnök New York-i találkozójának a terve, mert az izraeli államfő nem kér bocsánatot azért az izraeli kommandós akcióért, amely májusban ért egy török vezetésű segélyflottillát, közölték izraeli illetékesek. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.