Szokás mondani, hogy a megerősödő polgárság vagy a vállalkozók követelni fogják a demokráciát Kínában. Manapság már ők is a Kínai Kommunista Párt tagjai lehetnek, így látható, hogy szépen betagozódnak a rendszerbe – mondta a szakértő, rámutatva, hogy a kínai fiatalság leendő munkahelyével foglalkozik, s pártvonalon is előre kíván jutni, így nem a demokráciát követelő ellenzékieket támogatja. Jordán Gyula szerint a Liuhoz hasonló ellenzékieknek nincs igazi tömegbázisa Kínában, hiszen az egyre erősödő ország felső vezetésében általánosságban bíznak az emberek, ha vannak is megmozdulások, azok nem politikai jellegűek, a központi hatalom pedig az ilyen ügyeket sokszor a helyi káderek leváltásával kezelik.
A Kína-szakértő aláhúzta, hogy az országban nagyon erős a nacionalista gondolkodás, amely a nyugatiak követelőzését támadásnak érzi, és nemzeti ügyként gondol az olyan ügyekre, mint a pekingi olimpia vagy Tibet. A sajtó állami kézben van, ezért a Nobel-békedíj körüli hercehurcáról nagyon kevés információ jutott el az átlagos kínai polgárhoz, a szakértő emellett rámutatott, az Európában olvasható kínai honlapok, valamint a fal mögött letöltött oldalak között nagy különbségek vannak. Ugyanakkor azt is elmondta, a kínai lakosság életkortól függetlenül általában apolitikus, s ha egyes fiatalok el is olvassák a nem cenzúrázott híreket, legfeljebb egymás között megbeszélik az eseményeket, de szó sincs tiltakozó akciók szervezéséről.
Úgy vélte, az Egyesült Államok vagy a nyugat-európai országok tiltakozása, Liu szabadon engedését követelő szavai hatástalanok maradnak, tettek nem fogják követni a kijelentéseket. „Kína 900 milliárd dollárnyi amerikai államkötvényt tart a kezében. Ha a dollár ellen támadást intézne, azzal öngólt rúgna” – jelentette ki Jordán Gyula, az amerikai és a kínai gazdaság kölcsönös egymásra utaltságára.
origo.hu
Elütöttek egy nőt Szegeden, súlyos állapotban van
