Orvosképzés aggasztó hiányossággal

Úgy végzi el a fiatal orvosok fele az egyetemet, hogy a képzés alatt egyszer sem ad be intravénás injekciót – derül ki az államvizsgázók körében végzett felmérésből. Azaz gondok vannak a gyakorlati képzéssel.

A Magyar Rezidensszövetség 470 államvizsgázó körében végzett felmérést. A lapunk birtokába került adatokat eljuttatták a négy hazai orvosi egyetemnek, illetve az egészségügyért és az oktatásért felelős tárcának. Az eredményről már az egészségügyi államtitkárság vezetői is említést tettek konferenciákon. Papp Magor, a rezidensszövetség elnöke elmondta: nem arról van szó, hogy a végzősök fele az egyetemi évei alatt egyszer sem adott be vénás injekciót, de az igaz, hogy erre a hivatalos orvosképzés alatt nem volt módja.
*

Az érintettek 35 százaléka maga kereste meg a lehetőséget arra, hogy a gyakorlatban is elsajátítsa például az injekciózás technikáját. Voltak, akik nyaranként ápolóként helyezkedtek el valamelyik kórházban, vérvételi ambulancián vagy a mentőszolgálatnál vállaltak munkát, hogy mihamarabb részeseivé váljanak az egészségügyi ellátórendszernek.
Ezeken a helyeken az idősebb kollégáktól tanulhattak. Azok, akik nem oldották meg maguknak a gyakorlást, nagy valószínűséggel nem akarnak gyakorló orvosként dolgozni, inkább a tudományos pályára készülnek már az egyetemi éveik alatt is. Papp Magor szerint azonban a felmérés eredménye mindenképpen felhívja a figyelmet arra, hogy nincs minden rendben a gyakorlati orvosképzéssel Magyarországon. Ugyanakkor az elméleti képzést az érintettek is jónak találták – említette meg.
Arra a kérdésre, hogy mi lehet az oka a gyakorlati képzés hiányosságainak, a rezidensszövetség elnöke úgy felelt: ebben sok minden közrejátszik. Az egyik, hogy mára igen nagy létszámúvá váltak a felsőoktatási intézményekben az évfolyamok, amelyekhez nincs elegendő számú oktatógárda. A másik ok, hogy a fokozódó orvoshiány miatt az oktatást végző kollégák is egyre leterheltebbek, nem tudnak elegendő időt szánni a medikusokra, mert összeomlana az aznapi betegellátás. Általános jelenség továbbá, hogy egyre több új információt, tudományos eredményt kell elsajátítani az elméleti képzés alatt, ami elveszi az időt a gyakorlattól.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkársága azt közölte: a magyarországi orvosi egyetemek elméleti képzése kiemelkedően magas színvonalú, ám a gyakorlati képzés terén valóban vannak hiányosságaink. A gyakorlati képzések kapcsán azonban azt is hangsúlyozni kell, hogy etikai, jogi és humánus szempontokból nem embereken gyakorolnak a hallgatók manuális feladatokat, hanem úgynevezett Skill laboratóriumokban, szimulátorokon. Mindazonáltal a szigorló év alatt vagy a nyári gyakorlatok idején gyakorlati feladatokat is el kell végezniük a hallgatóknak – így többek között a vénás injekció beadását is. Az oktatásért felelős államtitkárság tervezi a közeljövőben az orvosi egyetemek gyakorlati képzésének fejlesztését – tették hozzá.
– Messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni a felmérés eredményéből, bár az tény, hogy hosszú évek óta napirenden van a gyakorlati képzés átalakítása – vélekedett Stubnya Gusztáv, a Semmelweis Egyetem stratégiai főigazgatója, aki szerint sokkal több orvos kellene az egyetemekre ahhoz, hogy javuljon az oktatás, s közben a betegellátás se sérüljön. Mint mondta: a 400 fős évfolyamokon nincs mód arra, hogy mindenki mindenféle tevékenységet végezzen, de aki fontosnak tartja, megtalálja a lehetőséget az intravénás injekció beadásának gyakorlására is.